Már a csődvédelem lehetősége is felmerült az egykor szebb napokat látott Boeingnél. Kérdés, miképpen képes visszanyerni a megrendelők bizalmát az évek óta veszteséges amerikai repülőgépgyár.
Hatmilliárd forintból épít új szerelőcsarnokot a pécsi Magnus Aircraft Zrt. Az alapkőletételen Varga Mihály pénzügyminiszter is ott volt.
A légi közlekedés az elmúlt évben hatalmas küzdelmet folytatott, hogy lépést tartson a járvány utáni utazási boommal, erőfeszítésüket pedig nehezíti a munkaerő- és alkatrészhiány. A helyzetet tovább rontja, hogy a balesetek miatt az amerikai hatóságok nem engedik bővíteni a Boeing MAX repülőgépek gyártását. A kereslet–kínálati olló szélesedése viszont növeli a légitársaságok költségeit, akik az utasok jegyeiben érvényesíthetik azt. A zavaros helyzetet használná ki a Ryanair.
Az 1574. gép volt az utolsó legyártott Boeing 747, mellyel lezárul a típus 1969 óta tartó története – legalábbis annak egy szakasza, ugyanis a még üzemben lévő repülők évtizedekig szolgálhatnak.
Összeszerelő üzem épül Nigériában, ahol a pécsi székhelyű Magnus Aircraft könnyű propelleres gépeinek katonai változatát fogják összeszerelni. A magyar cég másfél éve állapodott meg gépek szállíltásáról, az első tavaly decemberben érkezett meg Abujába.
A tárcavezető azt reméli, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyet a Mercedes beruházása indított el Kecskeméten.
A cég hamburgi üzemében egy kisebb járványgóc alakult ki: 21 munkatárs pozitív mintát adott.
Megrendelték az első példányt a Magnus Aircraft Zrt. pécs-pogányi repülőtéren lévő gyárában készülő, magyar fejlesztésű, kompozit testű repülőgépeiből.
Egy nemzetközi szereplőket is felvonultató konferencián olyan géptípust mutatott be az Airbus, amely szó szerint egy hatalmas vasmadárnak tűnik. A dizájn persze jó okkal lett ilyen.
Nevükkel is vállalják véleményüket azok a Boeing-dolgozók, akik szerint súlyos mulasztások történnek a Boeing charlestoni, 787-es Dreamlinereket összeszerelő üzemében.
Az amerikai repülőgépgyár nem áll le a típus gyártásával, a kiszállításukat a megrendelőknek azonban átmeneti leállítja.
Az Airbus A380 gyártása leáll, a korszakalkotó Boeing–747 iránt pedig alig van kereslet. Utóbbiból már csak két utasszállító készül - Donald Trump kívánságára.
A kék és fehér szín dominálja a köralakú emblémát, de sokan tudják, miért.
Egész Franciaország gyászolja Serge Dassault-t, aki a repülőgépgyártás koronázatlan királya volt hazájában. Ám a tulajdonában levő Le Figaro megírta: már nem a repülőgépgyártás a Dassault igaza sikerágazata, hanem a szoftvergyártás.
A mai üzleti világban ritkán vannak meglepetések. A nagy tranzakciókat előre lehet sejteni, sokszor maguk a részvevők szivárogtatnak ki tudatosan információkat, hogy teszteljék a várható piaci, politikai reagálásokat. De az Airbus és a kanadai Bombardier repülőgyártó részlegének de facto egyesülése bombameglepetés volt.
A világ leggyorsabban termelő repülőgyárában havonta 42 darab gépet készítnek el. Itt gyártják a világ legnépszerűbb típusát.
A Boeing előrejelzése szerint 2034-ig összesen 38 ezer új repülőgépre lehet igény a világban.
A hajdan szépreményű, ballószögi sportrepülőket gyártó Corvus Aircraft Kft egyik vezetője ellen eljárás indult, költségvetési csalás a vád, a cég felszámolás alatt áll már 2011 óta. A fejlesztésekkel foglalkozó másik vezető az ázsiai országban menedzseli a kínai gyártást, a „tudást” exportálták. A hazai romokon a falu volt polgármestere épít várat: céget alapított, a dolgozók egy részét átvette, hogy az elmúlt években fejlesztett gépeikkel meghódítsák a levegőt.
A Volvo tehergépkocsigyártó részlege eladta a repülőgépiparban érdekelt divízióját a brit GKN Plc-nek, amely dörzsölheti a markát, hiszen a következő három évben akár 50 százalékkal is nőhet az utaszállító gépek iránti kereslet.
Jól indult az év a Boeingnél: a világ legnagyobb repülőgépgyártó és hadiipari csoportja a várakozásoknál jobban növelte profitját az első negyedévben.
