Sok szerep és feladat között bizony gyakran nehéz bátorságot meríteni, és végre megengedni magunknak, hogy belevágjunk egy új hobbiba, legyen az sport, egy idegen nyelv, kézműveskedés vagy akár gasztronómia.

Nézzünk néhány tipikus kifogást, és hogy miképp halkíthatjuk le őket!

1. „Most nincs időm, majd ha a gyerekek kirepültek.” Egy szívünkhöz közel álló hobbival példát mutatunk a gyerekeinknek, hogy milyen is tiszta szenvedéllyel űzni valamit. Ez bizony még a pályaválasztásukra is pozitív hatással lehet.

2. „Nem lehetek önző, nem vonhatok el anyagi forrásokat a családomtól csupán egy hobbira.” Ha csupán az egészségvédő és hangulatjavító hatására gondolunk, akkor is megéri legalább egy hobbit rendszeresen űzni.

3. „Lelkiismeret-furdalást érzek, hogy közben nem vagyok a családommal, vagy ezt az időt nem munkával töltöm.” No, ez pont azt az örömöt rontja el, amiért az egészet csináljuk!

Pozitív hatással a gyerekekre

Shutterstock

4. „Már egyszer próbáltam, ez nekem nem megy.” Tipikusan a kezdők félelme. Ne feledjük, ez nem munka, itt semmilyen elvárást nem kell támasztanunk magunkkal szemben, így kockázatot sem vállalunk, ha nem fejlődünk olyan ritmusban, ahogy előzetesen elképzeltük.

5. „Túl öreg vagyok én már ehhez.” Soha, semmihez nem vagyunk túl öregek, ha azt szívvel-lélekkel végezzük, és örömöt okoz.

6. És amikor az első nehézségeknél megtorpanunk és kiszállunk. „Én már annyi mindent elkezdtem, de valahogy semmiben sem vagyok jó!” Nos, talán a kitartásban valóban nem. Egy hobbi elsődleges célja az örömszerzés és a kikapcsolódás, az érzelmi feltöltődés. A kompetenciaérzés később jön, a gyakorlással arányosan. Ne hasonlítgassuk senkihez magunkat, egyszerűen csak élvezzük a tevékenységet.

Nagy Gyöngyi pszichológus

A szerző blogját itt találja.

Hasonló cikkeket a legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat. Keresse az újságosoknál – online megrendelést és előfizetési akciókat pedig itt találhat.