Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány most bejelentett osztogatása szociálisan totálisan érzéketlen – ezt mutattuk be mi is, a G7 pedig egy számítást készített arról, hogy a vagyon alapján ki mennyit spórolhat meg azon, ha több lépésben bevezetik, hogy a két- és háromgyerekes anyáknak ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük. Minél többet keres valaki, annál többet jelent neki az adómentesség – látszik a számokon is.
Nem kicsi az egyenlőtlenség: az ország leggazdagabb tizede évente 330 milliárd forint adót spórol meg majd így, a második leggazdagabb tized 201 milliárdot, az ország szegényebb fele pedig együttvéve 321 milliárdot. Már persze nem azonnal: a rendszer több lépcsőfokban 2029-re teljesedik ki.
Ami a családi adókedvezmény növelését illeti: mivel a 2-3 gyerekes nőknek ezután majd nem kell fizetniük szja-t, akár az apák is igénybe tudják venni a teljes családi adókedvezményt. Ez azért fontos, mert e nélkül a szabály nélkül a háromgyerekesek közül eleve csak a leggazdagabb tizedbe tartozó nőknek kellett volna szja-t fizetni, a többiek elmentek volna az adókedvezmény maximális szintjéig, így viszont többen tudják majd a kedvezményt igénybe venni.
Még tovább nőne az egyenlőtlenség, ha nemcsak a munkabér után járna szja-mentesség, hanem például az osztalék után is – ebből hozta ki a G7 azt a nagyon hangzatos számítását, hogy ha így lenne, akkor Schmidt Mária annyit nyerne az adómentességen, mint 12 911 minimálbéren élő kétgyerekes család. De hogy ez így lesz-e, azt most még nem tudjuk; a négygyerekes anyáknak a mostani szabályok szerint kell adót fizetniük a céges osztalék után, csak a munkabérük szja-mentes.
