Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát – ezt állapították meg kínai tudósok a Climate and Atmospheric Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.
A legtöbb kár Németországot, Franciaországot és Olaszországot érte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint.
Évente világszerte mintegy 300 milliárd dollárba – mintegy 95 ezer milliárd forintba – kerül az egyre szélsőségesebbé váló időjárás okozta károk kezelése a vállalkozásoknak, beleértve ebbe az elektromos és a víziközmű-hálózatok, illetve a közlekedési infrastruktúra működési zavarait. A Schneider Electric új szoftvercsomagot dolgozott ki, mely segítségével a vállalat mérnökei szerint nem csak ellenállóbbak lesznek a közszolgáltatások mögött álló rendszerek, de kezelhetővé válnak a gyors városiasodással járó problémák is.
A klímaváltozás miatt módosul a ciklonok pályája, így olyan területeken pusztíthatnak nagy horderejű viharok, ahol ez eddig nem fordult elő. A felmelegedés miatt pedig hevesebb esőzésekre számíthatunk és emiatt pár óra leforgása alatt kialakulhatnak villámárvizek. A kérdés már csak az, milyen gyorsan cselekszünk, hogy megpróbáljuk csökkenteni a károkat.
Már több ezermilliárdos kárt okoznak a klímaváltozás miatt gyakrabban és súlyosabban pusztító extrém időjárási jelenségek.
Már a világ országainak közel háromnegyede felismerte, hogy szükség van egy stratégiára arra vonatkozóan, hogyan kezeljék a globális felmelegedés hatásait, de ezek nem veszik figyelembe kellően az emelkedő hőmérsékletet és még ha van is terv, akkor sincs megfelelő finanszírozás emögött.
Japán már a soron következő, az országot esetlegesen sújtó, rekordméretű esőzésekre és hullámokra akarja felkészíteni a lakosait.
Több mint 14,2 ezer milliárd dolláros kárt okozhatnak az áradások az évszázad végéig, ez a világ GDP-jének ötöde.
Júniusban rengeteg kárt okoztak Magyarországon a villámárvizek. Az aszály után a szélsőséges, heves esőzések sújtják az országot, amire jobb, ha felkészülünk.
Duplájára emelkedtek az elmúlt két évben a szélsőséges időjárás okozta viharkárok a biztosító adatai szerint.
Tíz év leforgása alatt sokkal több súlyos természeti katasztrófa történt, mint a 2000-es években.
Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja, és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is.
Bizonyos egyszerű organizmusok, amelyek a Föld legszélsőségesebb körülményeivel is képesek dacolni, elméletben a Marson is életben maradhatnak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett vizsgálatok szerint – közölte a Német Űrhajózási Központ (DLR) Kölnben.
A valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése szerint.
A globális felmelegedés miatt még szélsőségesebb időjárásra, hőhullámokra, bozóttüzekre, viharokra és szárazságra kell felkészülni – figyelmeztetett Ausztrália vezető tudományos testülete, a CSIRO. Más földrészeken, így nálunk sem sokkal jobb a helyzet.
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg periódusok hozzájárulhattak a Neander-völgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint.
Új funkciót kapott a Tesla otthoni akkumulátora, a Powerwall, melynek köszönhetően képes 100 százalékra feltölteni magát közvetlenül azelőtt, hogy kitörne a közeledő vihar.
Útbeszakadás miatt és egyéb okokból egyes szakaszokon nem közlekednek a villamosok.
