A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Az amerikai elnök elég gyakran állít nettó hülyeségeket, ám egy mostani megszólalása a korábbiakat is lekörözi.
A Google és a DeepMind a gépi tanulást vetette be, hogy meg tudják jósolni, mikor honnan fúj majd a szél, így téve hatékonyabbá a szélerőművek áramtermelését.
Generációs ugrás jön a szélerőműveknél, a 2030-as évekre vizionált álmok válhatnak már most.
Az Európai Unió által finanszírozott EcoSwing nevű projektnek köszönhetően közel 60 százalékkal lehet olcsóbb a szélturbinák előállítása, ez pedig a szélenergia árára is komoly hatást gyakorol majd.
Az ukrán kabinet szerint mivel a létesítmény személyzetének nem kell folyamatosan ott tartózkodnia, a beruházás miatt senki nem kerül veszélybe.
Generációs ugrás jön a szélerőműveknél, a 2030-as évekre vizionált álmok válhatnak már az idén valóra.
A világ szélerőműiparának arra is van válasza, hogy lassan nem kap majd állami támogatásokat.
Tudósok nemrég kiszámolták, hogy az lenne a legjobb, ha a vízfelszínen szélenergiát termelve a Föld minden energiaszükségletét biztosítanánk. Erre most Skóciában beüzemelték az első úszó szélerőműveket.
Összedöntött egy 35 tonnás, 50 méter magas szélturbinát az orkánerejű szél a horvátországi Pag szigetén.
A Paks II. projekt reális gazdasági értelmezéséhez íme egy újabb adalék: a Roszatom leányvállalata Dél-Oroszországban szélerőműparkokat épít a Gazprom bankjától felvett kölcsönből.
Az alternatív energiatermelést preferáló ALTEO 1,1 milliárd forint összértékű kutatás-fejlesztési projektbe kezd annak érdekében, hogy kidolgozza a hazai energiatárolás modelljét. Siker esetén a magyarországi nap- és szélenergia térnyerését ellenzők érvek nélkül maradnak.
