Generációs ugrás jön a szélerőműveknél, a 2030-as évekre vizionált álmok válhatnak már az idén valóra.
Az erősebb, hatékonyabb, tartósabb és költséghatékonyabb turbina építésének szándéka évek óta erőteljes innovációs örvényt tart fenn az iparág körül. De azt a technológiának az emberiségre gyakorolt hatásait kutató Richard van Hooijdonk sem gondolta volna, amikor két éve sorra vette a szélenergia-ipar hat legfontosabb innovációs tételét, hogy ezek egyikének megvalósulása – az alacsony szélsebesség mellett is stabilan termelő turbinák megjelenése – nem várat magára a 2030-as évekig. Olyannyira nem, hogy a gyártók már most sorozatkész megoldásokra tudnak megrendeléseket felvenni.
A felpörgetett fejlődés hozadéka, hogy miközben a világ legnagyobb szélerőmű-építőjévé vált Siemens 2013-as kalkulációja szerint a fajlagos termelési árak még 2020-ban is csak megközelítik majd az atomerőművekét, a lélektaninak tekintett 100 euró/megawatt helyett már ma 60 euró környékén járunk. A kisebb sebességű szélben is észszerűen hatékony berendezések ugyanis számos korábbi korlátozó tényezőt kihúztak az egyenletből.
A legújabb technológiákról és a kapacitásokat jelentősen növelő generációs ugrás mértékéről a HVG hetilap friss számában olvashat.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
Valószínűleg felkasztotta magát.
