Ritka és csaknem teljesen érintetlen római kori mozaikot tártak fel a közép-szíriai Rasztán városban, amely évekig a kormányellenes felkelők egyik erődje volt.
Orbán Viktor szerint 1956-ban nem azért harcoltak a szabadságharcosok, hogy legyőzzék a Szovjetuniót, hanem hogy béketárgyalást kényszerítsenek ki. Ungváry Krisztián történész azonban ezt az állítást cáfolja: szerinte a békéről, fegyverszünetről az agresszornak esze ágában sem volt tárgyalni, és ez ma, Putyin ukrajnai háborújának esetében sincs másképp.
Egykoron az Iszlám világ egyik ékköveként Európában is jól ismert muszlim tudósok lakták, egy hatalmas birodalom székhelye volt, aztán jöttek a mongolok és akkora mészárlást rendeztek, hogy a korszak neves perzsa történetírója sem akarta elhinni.
Erőszakkal területet foglalni korábban volt szokásos és törvényes. A második világháború óta kevesebb országot vagy országrészt csatoltak el megszállók, ez ma már nem is felel meg a nemzetközi jognak. De aki kész helyzetet teremt, az gyakran nyerhet.
A várturizmus helyzetéről, a magyarországi és a környékbeli várak állapotáról, az állam szerepéről és egy rengeteg időbe kerülő, de lelkesen űzött hobbiról beszélgettünk Szöllősi Gáborral, a Várlexikon weboldal szerkesztőjével.
Nem volt ember, akit olyan egyöntetű megbecsülés övezett volna az utóbbi évtizedekben Magyarországon, mint őt. A politikai ellenpólusok lapjaiban ugyanazzal a melegséggel, áhitatos tisztelettel búcsúztatták 2007-ben a száz évvel ezelőtt, 1922. október 7-én született Polcz Alaine-t. Pedig kemény falakat tört át. A halálba haladó kicsik és nagyok, a gyászolók lelkének gondozásáért, méltóságuk védelméért senki sem tett nála többet. Ő volt a tanatológia úttörője. Senki nem írta meg nagyobb nyíltsággal, méltósággal és érzékletesebben élete nagy traumáit, sosem gyógyuló borzalmait, mint ő. A hozzá hűtlenül is hűséges párja, Mészöly Miklós életművébe is átáramlott az élete.
Hollywood gyakran egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására, de általános trenddé vált, hogy a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A még ma is élő mítoszokat veti tűzre a National Geographic vasárnap este induló, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozata. A premier apropóján öt sztereotípia került elő, melyek helyretételében Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója segít.
Nincs az a mindent kézivezérléssel irányító, elvetemült diktátor, akinek időnként ne kellene ország és világ előtt bizonyítania, hogy ő márpedig a nép támogatásával gyakorolja a hatalmát, így minden, amit csinál, az legitim. Erre a demonstrációra pedig remek eszköz a népszavazás intézménye. Ez persze nem jelenti azt, hogy eleve is ördögtől való elképzelés lenne, csak, mint minden szerszám esetében, itt is az a döntő, hogy ki használja és mire.
A mai Nagytétényi Kastélymúzeumban élt az a főúri család, amelybe 175 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 30-án beleszületett Hugonnay Vilma, aki i-re cserélte y-ját, diáknyomorra grófi gazdagságát, orvosi, szociális, mozgalmi aktvitásra a főúri passzivitást, reformátusra katolikus felekezetét, hogy szellemtelen férjét hozzá méltó párra, szellemi társra cserélhesse. Magyarországon ő volt az első orvosnő.
Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
A vízlépcsőrendszerrel összefüggő magyar-szlovák perben a hágai Nemzetközi Bíróság annak idején dodonai ítéletet hozott, s a torzóként maradt ügyet azóta sem rendezte a két ország – bár, úgy tűnik, az akarat sem volt, és most sincs meg különösebben egyik oldalon sem erre.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
A náci vezér később kisajátította a dicsőséget, de akármekkora propagandát is csapott neki, a pályaépítés annyira flottul azért nem ment. A II. világháború végéig nem is támadt tömegigény az Autobahnokra, volt, amelyiken annyira kicsi volt a forgalom, hogy a bicikliseket is felengedték rá.
A Nemzeti alaptanterv az államtitkár szerint hazafias, gyerekközpontú és 21. századi, abban jelentősen csökkentették a tanulói terheket. A gyakorló tanárok nem ezt látják.
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Orbán Viktornak nincs igaza, amikor a világtól félti a magyarokat, de abban lehet, amikor azt állítja: ha Angela Merkel lenne Németország élén, most nem itt tartana a háború Ukrajnában. Nemrég könyvet írt a német kancellárról Kati Marton magyar származású amerikai író, újságíró, aki a hvg360-nak arról is beszélt: ha Orbán tényleg annyira intelligens, mint amennyire annak látszik, akkor le fog tenni az oroszbarátságtól, mert a nemzetközi közegben erre most van utoljára esélye.
Majdnem száz izgalmas, de mára szinte senki által nem ismert nő sorsát gyűjtötte össze Maria Pettersson finn író, s rendezte Fantasztikus nők címmel magyarul most megjelent kötetbe. Egy magyar ikerpár története is bekerült a kötetbe.
Kosztyó Gyula történész „érintetlen”, vagyis eddig még nem kutatott levéltári forrásokat is felhasználva készítette el elemzését, melyet a Századok folyóirat publikált.
A mai Hollandia területén, azon a mocsaras vidéken, ahol a Schelde-folyó találkozik az Északi-tenger vizével, hajdanán, egészen a koraújkor közepéig, virágzó városka állt. Saeftinghe története kezdetben a természetet lebíró emberi elszántság története is volt. Aztán a természet – némi emberi rásegítéssel – visszavágott.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
