II. András (Endre) és kortársai egyáltalán nem értenék, miért emlékezünk meg, miért emlékezünk egyáltalán 800 év múltán egy olyan múló dologra, mint amilyen a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 1222. április 24-én kihirdetett törvény, amelyet egy néhány hónap alatt megbukott mozgalom kényszerített ki, s amely hamarosan feledésbe is merült. Miért épp ez lett az utókor számára a nagybetűs Aranybulla, amikor volt abból – vagyis arany függőpecséttel ellátott királyi rendeletből – jó néhány előtte is, utána is.
Azon a 800 évvel ezelőtti székesfehérvári országgyűlésen érvényesült a király politikájával való tömeges elégedetlenség. Egyesült a különböző okokból elégedetlen rétegek ereje, és rákényszerítették a királyt, hogy egy (természetesen latin nyelvű) dokumentumban mondja ki, ezután nem teszi azt, ami az érdekeiket sérti, s ha mégis, akkor a nemesek és a főpapok jogosultak ellene fellépni.
Meg is buktatták a király addigi politikáját fémjelző hatalmasságokat.
Ez az ellenzéki mozgalom gyorsan ellankadt, a bukott hatalmasságok többsége hamarosan visszanyerte pozícióit. Az Aranybulla eredeti formájában még II. András életében érvényét vesztette. Kilenc évvel később jelentősen módosított formában újították meg, s ebben már nem is szerepelt legközismertebb eleme, az ellenállási záradék.
Az 1222-es törvény a század végére már bele is veszett a feledés homályába a benne szereplő fogalmak jelentős részével együtt. Mind a hét eredeti példánya elveszett, csak Nagy Lajos bányászta elő az eredeti változat másolatát a következő század közepén, ő gondoskodott az Aranybulla feltámadásáról az ellenállási záradékkal együtt, amelynek gyakorlati jelentősége alig volt. Csak a Bocskay-felkelés során hivatkoztak rá, és a 17. század végén a magyar nemesség mindörökre le is mondott róla a királyválasztás jogával együtt. Ez volt a Habsburg-ház jutalma, amiért kiverték a törököket.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
