Felépítette az első sikeres magyar multit, amely most a túlélésért küzd – ki volt Aschner Lipót?
Tankönyvbe illő karriert futott be, naggyá tette a Tungsramot, emberségből és hűségből adott példát, kivásárolták a koncentrációs táborból, és még a kommunista rendszer sem nélkülözhette. Egy legendás magyar nagyiparos története.
„Egész karrieremet egy ócska télikabátnak köszönhetem” – mondta magáról Aschner Lipót, a Tungsram vezérigazgatója. A Nyitra megyei tízgyermekes kereskedőcsaládban 1872-ben született Aschnert édesapja nem tudta taníttatni, így csak négy polgárit végzett, ám mégis németül, oroszul és angolul is tárgyalóképes szinten beszélt. Az iskola utáni első két évben négy munkahelyen is megfordult, köztük vasműnél és nőiruha-készítő vállalkozásnál, míg épp a millennium évében a budapesti Egger és Társa elektronikai cégnél – a későbbi Egyesült Izzónál – kötött ki.
Méghozzá annak a bizonyos télikabátnak köszönhetően, amit még Pozsonyban adott kölcsön egyik barátjának, hogy legyen miben Pestre állásinterjúra mennie.
Csakhogy ő hamar odébbállt, a kabátot is eladta, de cserébe beajánlotta Aschnert egykori munkahelyére gyakornoknak.
Aschner megbecsülte magát, egy évtized múlva értékesítési igazgató lett, 25 évvel később vezérigazgató. A legenda szerint ő találta ki a volfrám angol és német elnevezésének összevonásából a Tungsram márkanevet, majd e védjegy alatt forgalmazták a cég szabadalmát, a volfrámszálas izzókat.