Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogellenesen tartották fogva az Iránból menekülő R.R.-t, állapotos afgán feleségét és három kisgyermeküket a röszkei tranzitzónában – írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

A strasbourgi bíróság szerint

az iráni–afgán család röszkei tranzitzónában történő közel 4 hónapig tartó elhelyezése jogellenes fogva tartásnak minősül, amire embertelen, megalázó körülmények között került sor, megfelelő döntés és hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül. Emellett a magyar állam megsértette a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is.

A Helsinki azt írta, hogy a családból az anya és az apa is üldözésnek volt korábban kitéve. Amikor Magyarországra érkeztek, az akkor bevezetett szabályok értelmében a menedékkérő családot a teljes menekültügyi eljárás idejére, időkorlát nélkül a tranzitzónába zárták. A férfinak a magyar hatóságok hónapokon át nem adtak enni, végül a strasbourgi bíróság kötelezte arra a magyar kormányt, hogy adjanak végre enni a gyerekek apjának is.

A közlemény szerint a család ügyének önmagán túlmutató jelentősége van. Ez ugyanis az első strasbourgi ítélet azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2019 novemberében jogerősen megállapította ugyan, hogy a magyar állam megsértette két tranzitzónába zárt bangladesi menedékkérő férfi emberi jogait menedékkérelmük vizsgálatának megtagadásával és szerbiai kiutasításukkal, ugyanakkor nem tekintette fogva tartásnak a kevesebb mint 28 napig tartó elhelyezésüket ugyanebben a röszkei tranzitzónában. A Helsinki szerint az ő ügyük a 2015 őszi helyzetet tükrözte.

R. R.-ék mostani győztes pere viszont a 2017-est, amely a civilek szerint már sokkal rosszabb volt, mint a két évvel korábbi helyzet. Úgy vélik, a mai ítélet megfelel az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének is. A luxemburgi bíróság ugyanis tavalyi ítéletében már kimondta, hogy fogva tartásnak minősül, és az uniós jogba ütközik az R.R.-ék helyzetével egyezően, a menekültügyi eljárás teljes idejére elrendelt tranzitzónai elhelyezés.

Az uniós bíróság értelmezése szerint a tranzitzónában legfeljebb négy hétig lehet őrizetben tartani menedékkérőket, ezt követően biztosítani kell az országba való belépésüket és megfelelő elhelyezésüket Magyarország területén. Menedékkérők őrizetben tartására pedig ezen túl, az ország területén lévő fogdákban is kizárólag indokolt esetben, bírósági felhatalmazás esetén kerülhet sor.

Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a kérelmezők jogi képviselője azt mondta, „R. R. és családja 2017 tavaszán zajlott jogellenes fogva tartását sok száz hasonló követte. Volt, amelyik néhány hónapig, volt, amelyik több mint egy évig tartott.”

Azt is hozzátette, tavaly a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek ügyében hozott uniós bírósági döntést követően bezárták a tranzitzónákat, így a jogellenes fogva tartás véget ért. „A strasbourgi bíróság mai döntésével pedig megnyílik az út, hogy azok a jogellenesen sanyargatott emberek, akiket korlátlan időre fémkonténerekbe zárt a magyar állam, végre igazságot kapjanak” – mondta.