Az elutasított menedékkérők önkéntes visszatérését szorgalmazó stratégiát mutatott be kedden az Európai Bizottság. A jogi és politikai eszközökből álló csomag a Bizottság szeptemberben beharangozott migrációs és menekültügyi tervezetének része, és – mint azt a stratégiát ismertető Ylva Johansson belügyi uniós biztos hangsúlyozta – az első alkalom, hogy az EU migránsok önkéntes hazatérésére dolgoz ki programot.

Mindössze egyharmada tér vissza a származási országába azoknak a migránsoknak, akiknek a tagállami hatóságok visszautasítják a menedékkérelmét, és nekik is kevesebb mint egyharmaduk teszi ezt önszántából – magyarázta Johansson. Pedig – tette hozzá –

ez a megoldás sokkal méltóságteljesebb az érintettek számára, és olcsóbb az uniós tagállamok szempontjából.

Az Európai Parlament kutatószolgálatának számításai szerint a kitoloncolás – vagyis mikor a visszautasított menedékkérőt akarata ellenére visznek vissza a származási országába – átlagosan 3414 euróba kerül, ha az EU területéről, és körülbelül 2500 euróba, ha egy tranzitországból hajtják végre. Ezzel szemben az önkéntes hazatérés, ahol nem kell a visszautasított menedékkérőt például rendőri intézkedéssel a távozásra kényszeríteni, mindössze 560 euróból megoldható átlagosan, holott ilyen esetekben még támogatást is nyújt az EU a hazai társadalomba való visszailleszkedéshez.

„A visszatérések fontos részt kell hogy játsszanak az EU migrációs és menekültügyi politikájában” – jelentette ki Margaritísz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős biztos a stratégia bemutatóján.

Az uniós menekültügyi tervezet egyik újdonsága, hogy már a határeljárás során lehetőséget biztosít a visszautasított menedékkérőknek az önkéntes hazatérésre – magyarázta Szkínász. A biztos arra utalt, hogy a menedékkérőket az EU határain egy néhány napos vizsgálatnak vetnék alá, hogy megállapítsák, az illetőnek van-e esélye a nemzetközi védelemre. Ha van, akkor beléphetne a tagállam területére, ha pedig kétséges a döntés kimenetele, és még egy eljárást le kell folytatni, vagy a pozitív döntés teljesen kizárt, akkor – nagyon hasonlóan a magyar tranzitzónához – az uniós határon megállítanák. Akinél egyértelművé válik, hogy nem fog nemzetközi védelmet kapni az EU-ban, az a határról jelentkezhetne az önkéntes hazatérési programra.

A másik újdonság

az úgynevezett támogatott hazatérés, melynek értelmében azok a tagállamok, amelyek nem hajlandóak egyetlen menedékkérőt sem átvenni a fokozott nyomás alatt álló határországokból, a visszautak megszervezésével és finanszírozásával járulhatnának hozzá az európai szolidaritáshoz.

A kedden bemutatott javaslatcsomag az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségének (Frontex) adna kiegészítő hatásköröket a kitoloncolások és önkéntes hazatérések megszervezésében, és létrehozna egy koordinátori pozíciót is erre feladatra. A Frontexnek és a koordinátornak is az lesz a feladata, hogy a tagállamokat támogassa a kitoloncolások megszervezésében.

A stratégia arra is kitér, hogy az uniós államoknak személyre szabott tanácsadással kell ösztönöznie a kiutasított menedékkérőket arra, hogy a hazájukban vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.

A javaslat emellett a származási- és tranzitországokkal való fokozott együttműködést is szorgalmazza annak érdekében, hogy az érintett államok hajlandóak legyenek visszafogadni az állampolgáraikat, például az EU annak függvényében könnyítené az adott ország állampolgárainak európai vízumhoz jutását vagy törölné el teljesen a beutazókra kirótt vízumkötelezettséget, akik hajlandóak együttműködni az EU-val.