Sokan vonják be a fogyókúrájukba a mesterséges édesítőszereket, abban bízva, hogy így kevesebb cukor kerül a szervezetükbe, és ez a kilókon is meglátszik majd. Egy amerikai kutatás azonban kimutatta, hogy egy népszerű cukorpótló éhessé tesz, így további étkezésre sarkallhat.
Kontraproduktív lehet a mesterséges édesítőszerek, például a szukralóz használata, derítették ki amerikai kutatók. A cukor helyettesítésére használt szukralóz (amit a cukor kémiai szerkezetének módosításával állítanak elő) mintegy 600-szor édesebb a cukornál, és gyakorlatilag kalóriamentes. Alapösszetevője a „diétás” italoknak és a cukormentes nassolni valóknak. Mindez jól hangzik azok számára, akik csökkentenék a súlyukat, azonban nem szívesen mondanak le az édes ízről, az édességekről.
Az Egészségügyi Világszervezet viszont már 2023-ban felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen cukormentes édesítőszerek használata súlygyarapodáshoz, cukorbetegséghez, szívbetegségekhez vezethet, viszont a tudósok nem voltak igazán tisztában azzal, hogy miként hatnak az agyra ezek az anyagok. Korábbi kutatások – többnyire állatmodellekkel és nagy populációs tanulmányokkal – ugyan utaltak a kalóriamentes édesítőszerek és az elhízás közötti kapcsolatra, de nem mutatták ki közvetlenül, hogy ezek az anyagok hogyan hatnak az emberek éhezésére.
A Keck School of Medicine of USC kutatói érdekes vizsgálatba kezdtek, annak tisztázására, hogy valóban hasznosak-e mesterséges édesítőszerek (konkrétan a szuklaróz) a testsúly szabályozásában, mi történik a testben és az agyban, amikor ilyet fogyaszt valaki, illetve hogy változnak-e ezek a hatások a személytől függően. A National Institutes of Health támogatásával végzett kutatásba 75 résztvevőt vontak be, férfiakat és a nőket egyenlő arányban, és ugyancsak hasonló volt az arány a testsúly állapota (egészséges súly, túlsúly vagy elhízott) között. Három külön látogatás alkalmával minden résztvevőt szukralózzal, cukorral vagy vízzel teszteltek, lehetővé téve, hogy a kutatók különbségeket keressenek az egyéneken belül és azok között.
A kutatók minden egyes látogatás alkalmával először agyi vizsgálatokat végeztek és vérmintákat gyűjtöttek. Arra is kérték a résztvevőket, hogy értékeljék, mennyire éhesek. Ezután 300 ml vizet, cukorral édesített vagy szukralózzal édesített italt kellett meginniuk. A kutatók ezt követően a következő két órában többször végeztek agyi szkenneléseket, elemezték a vérmintákat és követték az éhségérzetet. Kiderült, hogy a cukorfogyasztáshoz képest a szukralóz fogyasztása növelte az agyi aktivitást a hipotalamuszban, és fokozta az éhségérzetet. Az ivóvízhez képest a szukralóz ugyan növelte a hipotalamusz aktivitását, de nem változtatta meg az éhségérzetet. Ezek a hatások az elhízott embereknél voltak a legerősebbek.
A kutatók fMRI-vizsgálatokat is használtak a funkcionális kapcsolódás tanulmányozására, annak tisztázására, hogy az agy régiói hogyan kommunikálnak egymással. A szukralóz fogyasztása megnövelte a kapcsolatot a hipotalamusz és számos, a motivációban és az érzékszervi feldolgozásban részt vevő agyterület között, beleértve az elülső cinguláris kérget, amely szerepet játszik a döntéshozatalban. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szukralóz hatással lehet a sóvárgásra vagy az étkezési viselkedésre.
„Ha az emberek fogyasztanak valami édeset, de utána nem kapják meg az elvárt energiát, az fokozhatja az étel utáni vágyat, ami hosszú távon túlevéshez vezethet” – mondta Dr. Kathleen Page, a Nature Metabolism folyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője.
Meglepő módon, a felfedezett agyi és hormonális hatások nem voltak egységesek. A nők agyi tevékenységében nagyobb változásokat tapasztaltak, mint a férfiakéban, ezért a kutatók úgy vélik, hogy az édesítőszerekre adott nemspecifikus válaszreakciók további tanulmányozást igényelnek.
Bár ez a tanulmány nem állítja, hogy a szukralóz káros, de bizonyítékot ad arra vonatkozóan, hogy a mesterséges édesítőszerek metabolikusan nem olyan semlegesek, mint ahogy gondolnánk róluk. A mostani vizsgálat ugyan választ ad arra a kérdésekre, hogy az agy és a test hogyan reagál a szukralózra, azonban számos más kérdést is felvet, például azt, hogy van-e hosszú távú hatása az agyi és hormonműködésben megfigyelt változásoknak. Az összefüggés tisztázásához a testsúlyt és az étkezési viselkedést mérő, hosszabb időn át végzett longitudinális vizsgálatokra van szükség.
A kutatók emellett egy olyan nyomon követési vizsgálatot is elkezdtek, amely azt figyeli, hogy miként hatnak a kalóriamentes édesítőszerek a gyermekek és serdülők agyára, akik több cukrot és cukorhelyettesítőt fogyasztanak, mint bármely más korcsoport.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
