A tudósok eddig úgy gondolták, hogy a Jupiterhez hasonló tömegű gázóriás exobolygók 3-5 millió év alatt keletkezhettek, úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van. Az Ohiói Állami Egyetem tudósai a vizsgálatuk során azt találták, hogy a fenti időhossz helyett csupán 1-2 millió évre volt szükségük ahhoz, hogy planétává formálódjanak. Az erről szóló tanulmányt a The Astrophysical Journal közölte.

Az Interesting Engineering azt írja, az eredmények megkérdőjelezik a korábbi feltételezéseket, és arra utalnak, hogy az a folyamat, amely során a bolygók szénben és oxigénben gazdag gázt és szilárd részecskéket gyűjtenek össze, hogy gázóriásokká váljanak, valószínűleg a protoplanetáris korong fejlődésének korai szakaszában megy végbe.

A szakemberek hét gázóriás exobolygó adatait elemezték, összehasonlítva csillag- és bolygókémiai tulajdonságaikat a Jupiter és a Szaturnusz tulajdonságaival. Azt találták, hogy ezeknek az exobolygóknak a korai kialakulása összhangban van azokkal a legújabb bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak, hogy a Jupiter az eddig gondoltnál korábban keletkezett. A következtetést azon a meglepően nagy mennyiségű szilárd anyagon alapul, amelyet ezek az exobolygók felhalmoztak.

A bolygó kialakulása során összegyűlt anyagok növelik a légkör fémességét. Ezt a kutatók képesek megmérni, az adatból pedig meg tudják becsülni a felhalmozódott szilárd anyagok mennyiségét. A magasabb fémesség azt jelzi, hogy több szilárd anyag és fém – a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek – vett részt a képződési folyamatban.

A kutatók úgy számolnak, hogy a vizsgált exobolygók átlagosan 50 földtömegnyi anyagot gyűjtöttek össze.

Ilyen jelentős mennyiségű szilárd anyag csak a 2 millió évnél fiatalabb rendszerekben található meg. A kutatók szerint az exobolygók olyan hamar keletkeztek, hogy utána még mindig jelentős mennyiségű fém állt rendelkezésre a protoplanetáris korongban.

A kutatók szerint nem erre az eredményre számítottak, ezért úgy vélik, újra kell gondolni mindazt, amit a tudomány a Naprendszer és más csillagrendszerek bolygóképződéséről tudni vél.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az ilyen gázóriások kialakulása és vándorlása az űrben a sziklás bolygók fejlődését is befolyásolja. A tudósok úgy vélik, ennek lehet köszönhető az, hogy a Jupiter és a Szaturnusz kiszorította a Merkúrt az eredeti pályájáról, és hozzájárult ahhoz, hogy a Mars sokkal kisebb lett, mint a Föld vagy a Vénusz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.