Amerikai kutatók szerint három–öt helyett csupán egy–kétmillió év kellhet ahhoz, hogy egy Jupiterhez hasonló gázóriás bolygó kialakuljon.
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy a Jupiterhez hasonló tömegű gázóriás exobolygók 3-5 millió év alatt keletkezhettek, úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van. Az Ohiói Állami Egyetem tudósai a vizsgálatuk során azt találták, hogy a fenti időhossz helyett csupán 1-2 millió évre volt szükségük ahhoz, hogy planétává formálódjanak. Az erről szóló tanulmányt a The Astrophysical Journal közölte.
Az Interesting Engineering azt írja, az eredmények megkérdőjelezik a korábbi feltételezéseket, és arra utalnak, hogy az a folyamat, amely során a bolygók szénben és oxigénben gazdag gázt és szilárd részecskéket gyűjtenek össze, hogy gázóriásokká váljanak, valószínűleg a protoplanetáris korong fejlődésének korai szakaszában megy végbe.
A szakemberek hét gázóriás exobolygó adatait elemezték, összehasonlítva csillag- és bolygókémiai tulajdonságaikat a Jupiter és a Szaturnusz tulajdonságaival. Azt találták, hogy ezeknek az exobolygóknak a korai kialakulása összhangban van azokkal a legújabb bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak, hogy a Jupiter az eddig gondoltnál korábban keletkezett. A következtetést azon a meglepően nagy mennyiségű szilárd anyagon alapul, amelyet ezek az exobolygók felhalmoztak.
A bolygó kialakulása során összegyűlt anyagok növelik a légkör fémességét. Ezt a kutatók képesek megmérni, az adatból pedig meg tudják becsülni a felhalmozódott szilárd anyagok mennyiségét. A magasabb fémesség azt jelzi, hogy több szilárd anyag és fém – a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek – vett részt a képződési folyamatban.
A kutatók úgy számolnak, hogy a vizsgált exobolygók átlagosan 50 földtömegnyi anyagot gyűjtöttek össze.
Ilyen jelentős mennyiségű szilárd anyag csak a 2 millió évnél fiatalabb rendszerekben található meg. A kutatók szerint az exobolygók olyan hamar keletkeztek, hogy utána még mindig jelentős mennyiségű fém állt rendelkezésre a protoplanetáris korongban.
A kutatók szerint nem erre az eredményre számítottak, ezért úgy vélik, újra kell gondolni mindazt, amit a tudomány a Naprendszer és más csillagrendszerek bolygóképződéséről tudni vél.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy az ilyen gázóriások kialakulása és vándorlása az űrben a sziklás bolygók fejlődését is befolyásolja. A tudósok úgy vélik, ennek lehet köszönhető az, hogy a Jupiter és a Szaturnusz kiszorította a Merkúrt az eredeti pályájáról, és hozzájárult ahhoz, hogy a Mars sokkal kisebb lett, mint a Föld vagy a Vénusz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
