A Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) című tanulmánykötet számos kérdésben is újat tud mondani a leginkább tatárjárásként emlegetett történelmi eseményről.
Egy 15. századi hajóroncsban találtak különleges leleteket Svédország partjainál.
Hogyan oldotta meg a Horthy-rendszerben a hatalom, hogy a választások ellenére az ellenzéknek reménye se legyen hatalomra kerülni? Van-e hasonlóság a főispánok és vármegyék régi és új világa között? Erről beszélgettünk Ignácz Károly történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával.
A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.
Bár Petőfi Sándor az 1848-as pesti forradalom egyik vezéralakja volt, az összeférhetetlen természete miatt politikusként gyorsan megbukott és a valamivel sikeresebb katonai pályafutása is konfliktusos volt. Hermann Róberttel, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjével a költő politikai ambícióiról, katonai szerepéről beszélgettünk, többek között kiderül, hogy Petőfi és Kossuth nem szívelték egymást, de megtudjuk azt is, hogy Petőfi volt az egyetlen, akinek sikerült a hadügyminisztérium három vezetőjével is összeveszni.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
„Nehéz megmondani”, hogy mit tudott az ember egykoron a saját kora történéseiről, s miről szerzett tudomást – utólag. Ez az egyik fontos tanulsága Köves András Anyám és két apám című memoárjának, amely a Syllabux Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Holokauszt-e, ha nem pusztítják el tömegesen a zsidó származásúakat, ám megfosztják őket a jogaiktól, elveszik a vagyonukat, és büntető- vagy kényszermunkatáborokba zárják őket? Ez a kérdés is felmerül a 80 éve Észak-Afrikában történtek kapcsán.
Majdnem másfél századot élt meg, mostanra vált fölöslegessé a távbeszélő-előfizetők jegyzéke.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez a befejező rész.
A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.
Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Csoda, hogy megszületett. Csoda, hogy gyerekkori balesete után föltámadt a kómából. Csoda, hogy rossz lábbal, rossz csípővel világverő kenus lett. Csoda, hogy toronymagas esélyesként sem lett olimpiai bajnok. Alighanem ő volt a legnagyobb és legnépszerűbb magyar sportoló, aki nem nyert olimpiát, mert élete legfontosabb versenyén összeomlott. Wichmann Tamás a közszeretett kenukirály, a szakács, a kocsmáros, az énekes, a hatgyerekes apa most, február 4-én lett volna 75 éves, ha el nem vitte volna a rák három évvel ezelőtt.
1653. február 2-án született meg az a picike település, Nieuw Amsterdam, amelyből a hatalmas New York kinőtt. Nieuw Amsterdam Nieuw Nederland, Új-Hollandia tartomány központja volt. Holland gyarmat. A telepeseknek azonban nem volt kedvük ahhoz, hogy megküzdjenek érte az angolokkal. Hollandia vezetői pedig úgy vélték, hogy fontosabbak nekik a dél-amerikai cukornádültetvények, mint az a pár ezres kis település a Hudson folyónál.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Egyhónapos teszt után mutatjuk be, miért tűnik sikeresnek a Blaha felújítása, de miért nem vagyunk maradéktalanul lelkesek mégsem. Megtudhatja azt is, miért számít furcsa térnek Budapesten a Blaha, és hogy válhatna mégis élhetővé a környék. Kritika.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
A magyarországi holokauszt és bori munkaszolgálatosok tragikus történetének egyik legsötétebb napja, amikor több száz magyar zsidót mészároltak le a bácskai Cservenka téglagyárában.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
