Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Háborúkban megerőszakolt nők emlékműve megvalósítására. A főváros egészen máshogy áll az emlékezetpolitikai akcióhoz, mint a kormány.
Karácsony Gergely meg akarja mutatni, hogy az ellenzéki oldal hogyan is kezd bele egy nagyobb szabású emlékezetpolitikai projektbe – írja az e heti HVG.
Már a témaválasztás is merőben eltér a nemzeti nagyságnak vagy nemzeti gyásznak emléket állító szemlélettől. Hiszen valamennyi, a háborúk során megerőszakolt nő mementójának szánják az alkotást, így akár a magyar katonák által elkövetett bűnökre is emlékeztethet.
Mivel a szimbolikus politizálásban nem használható fel a téma, akart és tudott is konszenzust teremteni, az emlékműről szóló előterjesztés megszavazása elől legalábbis a közgyűlés Fidesz-frakciója sem tudott kitérni.
Másfél éve létrehoztak egy állandó bizottságot és szakértői testületet, születtek tanulmányok, számos konferenciát rendeztek a témában, illetve ismert művészekkel, művészettörténészekkel, kurátorokkal készültek online megtekinthető beszélgetések. Az alapos előkészítő munka a nagyközönség számára is követhetővé vált az elhallgatva.hu holnapon, ahol elérhetővé tettek minden, a projekthez kapcsolódó tartalmat, sőt személyes történeteket is fel lehetett tölteni. Az előkészítésre 5 millió forintot, az emlékműre pedig 30 milliót szán a főváros.
A bírálóbizottságba két, nemzetközi szinten magasan jegyzett szakembert is sikerült megnyerni: az amerikai James E. Youngot, aki tagja volt a berlini holokauszt-emlékmű és a New York-i 9/11 emlékmű pályázati bizottságának, illetve a jugoszláv származású Milica Tomicot, aki a politikai erőszakkal és a társadalmi amnéziával kapcsolatos kérdéseket kutatja. De van a bizottságban képzőművész, történész, építész és tájépítész, sőt egy civil kurátor számára is fenntartottak helyet, amelyre bárki pályázhat augusztus végéig. Mindössze egyetlen politikus van a zsűriben: Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes.
Hogy aztán az alkotás tetszik-e majd a XIX. századi figurális ábrázolásokhoz szokott magyar közönségnek, az más kérdés. Pályázni október közepéig lehet.
A főváros eredetileg a második világháborúban megerőszakolt magyar nőknek szándékozott emlékművet állítani. Ezt később tágították egyetemessé.
A szakértői testület tagja, Pető Andrea történész szerint ezzel erősebb lesz az emlékmű, azok is a magukénak érezhetik majd, akik családon belüli erőszakot szenvedtek el. „Nem az áldozatiságon, hanem a szolidaritáson van a hangsúly. A mindennapjainkat átszövő erőszak kultúrája nemzedékeken át öröklődik. Ezt a kört meg kell törni, első lépésként azzal, hogy beszélünk erről az erőszakról.”
Az emlékműről az e heti HVG-ben olvashat bővebben, illetve a hvg360-on.
Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Nem sokkal az indulást követően rövid beszédet mondott Kapu Tibor a SpaceX Dragon űrkapszulájának fedélzetéről.
A most lezajló tranzakcióra régóta lehet számítani. A miniszterelnök vejének portfóliója újabb luxusszállodával bővül.
Használja ezt a technikát, ami Szilágyi Áronnak is sokat segített.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
A legtöbb hirdetést a tankerületi központok adták fel.
A kormányfő szerint a nyilatkozat aláírói „semmibe veszik Magyarország érdekeit, és akaratlanul is Oroszország érdekét szolgálják”.
