Ma már nehéz elképzelni egy számítógépet webkamera nélkül. A koronavírus-járvány legdurvább időszakában például az egyik legfontosabb társa volt sokaknak munkában és a családi kapcsolattartásban is. De a sztori persze nem így indult.

Az informatikusként dolgozó cambridge-i Quentin Stafford-Fraser életrajzában írt arról, hogyan is készült el a világ első webkamerája. Egyik kutatótársával, Paul Jardetzkyvel készítette el még 1991-ben, ami a Trojan Room Coffee Pot nevet kapta. A kamera élőben közvetítette egy kávéfőző képét, és valójában nem is lehetett online elérni.

XCoffee

University of Cambridge

Fraser az ATM-hálózatokon dolgozott munkatársaival a Cambridge-i Egyetem egyik szobájában, ami a Trojan Room nevet viselte. Összesen 15 ember dolgozott a projekten az épület különböző részein, de egyetlen kávéfőző jutott mindannyiukra, amit a folyosón, a szoba mellett helyeztek el. A probléma így adott volt: hogyan kellene megoldani, hogy ne induljanak el potyára a kávéért? Ekkor pattant ki Fraserék fejéből az XCoffee-program ami persze csak az ő elnevezésük volt.

A két kutató egy kamerát helyezett el a kávéfőzővel szemben, majd a vezetékeket a szőnyeg alatt bevezették a szobájukba. Itt Jardetzky írt egy szerveroldali programot, ami néhány másodpercenként készített egy felvételt a kávéfőzőről, Fraser pedig egy kliensoldali szoftvert, amit futtatva mindenki láthatta a kávéfőzőt.

Ezzel létrejött a világ első webkamerája, ami valójában 1993 novemberében vált valóban azzá, ami ma. Ez annak köszönhető, hogy volt egy másik kutató, Martyn Johnson, aki nem csatlakozott fel gépével az egyetem belső szervereihez, így nem tudta futtatni az XCoffee-t sem. Erre talált ki egy 12 sorból álló kódot, ami átmásolta az eredeti képet egy másik helyre, így már kívülről is el lehetett érni a kamera képét.

A kamera képe egyébként percenként csak háromszor frissült, amivel nem volt baj, mert a kanna csak lassan telt meg.

Sajnos a sajátságos adás ma már nem él, az utolsó képet 2001. augusztus 22-én, szerdán, helyi idő szerint 9 óra 54 perckor küldte el a rendszer. A történelmi eszköz leselejtezésének oka prózai: lecserélték azokat a gépeket, amelyek támogatták a program futtatását.

Az eszközt egyébként egy online árverésen adták el 3350 fontért, vagyis nagyjából 1,6 millió forintért. Ez nem túl sok pénz egy darabka történelemért.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.