Megszabadult a XIII. kerület a városképet torzító elektromos oszlopoktól
Elbontotta nagyfeszültségű oszlopait az E.ON és földkábelekre cserélte a légvezetékeket a XIII. kerületben.
#városfejlesztés
Büfésor helyett új nyári városközpont lesz a balatonföldvári kikötőnél
Egy 40 éves problémát sikerült megoldani.
Brutális feladattal néz szembe a kormány, ha komolyan gondolja, hogy második fővárossá emeli Debrecent
Európában példátlan mértékű Magyarország vízfejűsége, sokkoló adatok mutatják, mennyire Budapestre áramlik a tudás, a pénz, és minden, ami vonzóvá tesz egy várost. Ráadásul az erőltetett fejlesztésnek kockázatai is vannak: mondjuk az Alföld kiürülése, vagy az, hogy olyan szocialista típusú iparváros jön létre, ahonnan azonnal lelép mindenki, ha a gazdaságban fordul a széljárás.
A felhőkarcoló kicsit erős, de hát mindent meg kell szokni – Videóriport Rákosrendezőn, ami lehet Dubaj, de Manhattan is
A tél elejének forró témáját adta Budapestnek a Rákosrendezővel kapcsolatos, felhőkarcolókkal díszített kormányzati álmok napvilágra kerülése. Az évtizedek óta elhanyagolt terület rendbetételére mindenki szerint szükség van, de a fejlesztés mikéntje sok kérdést vet fel. Utóbbiakat Szczuka Levente településmérnökkel, a területet pedig kamerával jártuk körül. Videó a rákosrendezői helyzetről, álmokról és megoldásokról.
Kazincbarcika, a szürke iparváros? Ugyan! Az egyik házfalra még bicikliket is szereltek
Kazincbarcika másfél évtizede próbálkozik imázsváltással. Ennek látványos eleme, hogy a rengeteg park, játszótér, szobor mellett mintegy félszáz hatalmas, tűzfalra festett kép színesíti a városképet. Sőt, az egyik nem is festmény, azon igazi biciklik „tartanak az ég felé”.
Nem a felhőkarcoló a baj Rákos-Dubajjal - Dományi Bálint építész-urbanista a Fülkében
Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam – az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban.
Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
A Margit körút problémáinak megoldásához „vagy nagyon sok pénzre, vagy elképzelhetetlen megoldásokra van szükség”
Villamosmegálló a Mechwart liget és a Margit híd között? Vitézy Dávid szerint harminc éven belül ez elképzelhetetlen. De a kerületet vezetők szerint nem ez az egyetlen módszer arra, hogy jobb hely legyen a budai autópálya. Egy évvel az önkormányzati választások előtt nagy tervekről kezdett beszélni a II. kerület egy csütörtöki beszélgetésen, ahová a BKK volt vezetője is hivatalos volt.
„Egykor aranybánya volt ez a hely, ma már csak nosztalgiából maradok" – az utolsó kereskedők a Rákóczi úton
Itt volt az első közlekedési lámpa, az első aluljáró, az első éjjel-nappali csemegebolt, mára gyakorlatilag Budapest első olyan kereskedelmi útvonala, ahol megszűnhet a hagyományos kiskereskedelem. Az évtizedek óta pusztuló úton azonban még mindig akadnak olyan boltosok, akik a csökkenő forgalom ellenére is kitartanak. Miért maradtak, milyen jövőt tartogat számukra a környék, és ami a legfontosabb: mit lehet kezdeni egy hatsávos „autópályával" a város közepén, hogy visszatérjen rá az élet?
Új villamos a Bajcsy-Zsilinszky úton, bringautak a Váci és az Üllői úton – mutatjuk a főváros sugárút-tervét
Kétszázmilliárd forintos fejlesztési csomagot álmodott meg Budapest vezetése a 3-as metró vonalának felszínére: új villamost, a felüljárók elbontását, bicikliutakat ígértek. A projekttel egy gond van: EU-s pénzből valósítanák meg, ráadásul abból a forrásból, amit az Unió jogállamisági problémák miatt nem hajlandó egyelőre átutalni Magyarországnak.
2030: Az év, amikor utolérjük Ausztriát, Európa legjobb helye leszünk, Orbán pedig nyugdíjba megy
Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz. Összegyűjtöttük a leglátványosabb ígéreteket, és megnéztük, milyen lenne az ország 2030-ban, ha valahogy ezek valóra válnának.
Függőkert és kilátó is épülne az új szegedi Tisza-hídra
Egyelőre még csak a tervezés zajlik.
170 kilométer hosszú várost épít Szaúd-Arábia, 9 millió ember élhet majd benne
A The Line nevű futurisztikus projektben felhőkarcolók is szerepelnek. A kritikusok szerint legalább ötven évbe telik, mire a fejlesztésből valóság lehet.
Tulajdonképpen mi a baj a Budapestet ellepő lakóparkokkal?
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
Erő Zoltán főépítész: Itt az ideje, hogy a panel ne legyen szitokszó
Hiába kezdődnek az lakáshirdetések büszkén azzal, hogy „nem panel”, az ingatlanpiacnak megbízható szereplői a lakótelepi panelházak, és az elmúlt években kiderült: a környezet javításával és az energetikai beruházásokkal nemhogy a lakótelepek megszüntetésére nem érdemes gondolni, de a mai ingatlanbefektetők és a 15 perces várost álmodók is sokat tanulhatnak a szocialista építészetből. A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle első részében Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével beszélgettünk.
A város építi az embert, vagy az ember a várost?
Bár sokszor érezhetjük azt, hogy a lakók idomulnak egy városhoz, valójában, ha lassú, szinte észrevehetetlen tempóban is, de a városok idomulnak a polgárokhoz. Melyek a legmodernebb trendek? Mik a lakók igényei? Hogyan tudja egy lakópark megváltoztatni egy város életét? Megnéztük, milyen elvek és tervezői gyakorlatok mentén épül a Duna Terasz Grande-projekt.
Fürjes Balázs: Megkezdtük az 5-ös metró tervezését
A tervek szerint 2030-ra közlekedhet Budapesten az ötös metró, ami a Kálvin térig bevitt déli HÉV-vonalat kötné össze az északival.
Budapestnek kuss, a kormány baráti cégekkel intézi a főváros fejlesztését
A Gellérthegy einstandolásával és rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésével a kormány két legyet üt egy csapásra: kedvez a barátoknak és bünteti az ellenzéki fővárost, amellyel szemben a Lánchíd-ügyben is tartogat még meglepetéseket.
Koronavírus után az élet: szokjunk vissza a szomszédolásra, mert az ellenállóbbá tesz
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
Az autók kárára, az ember javára megkezdődhet a városok „visszafoglalása”
Nem csak kerékpárutak felfestésével lehet javítani egy város élhetőségén, és a gyökeres változások megvalósítása nem feltétlenül tart évekig – bizonyítják a pandémia hatására kipróbált városigerilla-módszerek.
