Napjainkban sokszor már az is bonyolult, hogy az ember számontartsa a társadalom különféle generációit, az X-től a milleniumi nemzedéken át a Z-, illetve az alfa-generációig. Az eltérő korosztályoknak sok mindenről határozott – és erősen különböző – véleménye van, nem kivétel ez alól az elektromos autózás sem. De vajon mire vágynak a mostani ötvenes-hatvanasok, negyvenes-ötvenesek és a húszas-harmincasok?
Ferenc pápa halála miatt csúszik Carlo Acutis szentté avatása. A 2000-es években, leukémiában elhunyt fiú sportcipős, farmeres holttestét Assisiben őrzik.
Magyarországon a legfiatalabb generáció a legmozgékonyabb munkahelyváltásban, nemzetközi átlagban azonban az idősebbek. A magyar Z generáció tagjainak régiós összehasonlításban sem fontos a munka, és döbbenetesen sokan mennének külföldre.
Másképp gondolkoznak a pénzről a fiatalok és az idősebbek – ez derül ki a Cofidis kutatásából, amelyben azt is vizsgálták, mit tanultak a gyerekek a szülőktől és mit adnának tovább.
A Hamburg graffitikultúráját körbejáró kiállítás sokkal többről szól, mint a város „színessé válásáról”: az előző évezred utolsó két évtizedének európai szubkulturális korrajzát és életérzését mutatja be.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.
Adunk pár tippet, ha megőrül attól, hogy minden munkával kapcsolatos dolog háromszor annyi ideig tart, mint kellene.
Az elmúlt években nemcsak a generációváltás okozott kihívásokat a munkaerőpiacon, a járványhatás is felforgatta az eddigi munkakultúrát. Nemcsak tudatosabbak lettünk, de kevesebbet is fogyasztunk. Ez pedig új szemléletet teremtett: a munkavállalók ma már elutasítják a klasszikus sémákat, és új módszerekre, motiváló, fenntartható munkakörnyezetre vágynak.
Éppen húsz évvel ezelőtt debütált a vásznon kedvenc varázslónk első története, a Harry Potter és a Bölcsek köve. A könyvek és a filmsorozat egy egész generáció életét határozták meg, köztük a miénket, a Potter-imádó milleniálokét is. Együtt felnőni a szereplőkkel a Griffendélben maradandó élmény volt, még akkor is, ha időnként irigykedtünk, mert a mi általános iskoláinkban nem voltak olyan szeszélyesek a lépcsők, és bájitaltan helyett nekünk csak a sima szorzótábla jutott. A Harry Potter-filmeket várni évről-évre, majd beülni rájuk egy nagy adag popcornnal, számunkra életérzéssé vált.
Egy különleges vizsgálatban szociológus szerzőnk arra kereste a választ, mihez kezdenek a 18-20 évesek, ha 72 órára leteszik az okostelefont, és visszatérnek a múlt századi kommunikációs térbe. Sokatmondó, hogy az egyetemisták kétharmadát nem érdekelte a kísérlet.
Négy szülőből hárman aggódnak a gyermeküket veszélyeztető okoseszköz-függőségtől, minden negyedik szülő pedig már tapasztalt is függőségi tüneteket gyermekénél – derült ki a Huawei hazai kutatásából, amely az Y-generációs szülők digitális nevelési szokásait vizsgálta. A felmérés szerint a szülők jellemzően csak rövid időre adják készülékeiket gyermekeik kezébe, azonban akadnak olyan helyzetek is, amikor egy hároméves gyermek naponta 5 óránál többet használt okoseszközt. A szülők túlnyomó többsége felügyeli, mire használja csemetéje az okoseszközöket.
A szépségipar legújabb tendenciái alapján 2020-ban a használt termékek piacának robbanását jósolják.
Fix fizetés, belső hitelesség, távmunka – ezek a legfontosabb kritériumai annak, hogy egy vállalat vonzó legyen Z generációnak. És sokszor ez sem elég, ráadásul a politika is sok fiatalt elűz innen.
A felnőttség felé vezető út mindig is rögös volt a fiatalok számára. Ám az Y és a Z generáció nem úgy válik felnőtté, mint a korábbi nemzedékek.
Sokan panaszkodnak mostanában a munkaerőhiányra, és arra, hogy nem tudják megtartani a fiatalokat. Ez a kérdésfelvetés azonban XX. századi gondolkodásra utal - vallja Steigervald Krisztián generációkutató.
Íme néhány gyakorlati jellegű tanács Simon Sinek vezetési tanácsadótól a millenniumi nemzedék vezetéséhez.
Pesszimisták az 1980/90-es években születettek, ha a gazdaság várható helyzetéről kérdezik őket. Egészen mások a céljaik az életben, mint az idősebb korosztályoknak.
A munkáltatóknak egyre nagyobb fejtörést okoz az Y generációs alkalmazottak megtartása. Az Y2Y szakértői ezeket a fiatalokat és munkáltatóikat támogatják a megfelelő megoldások megtalálásában.
