Mire a cégek megtanulják, hogy tartsák meg a fiatalokat, azok nagy része lelép külföldre
Fix fizetés, belső hitelesség, távmunka – ezek a legfontosabb kritériumai annak, hogy egy vállalat vonzó legyen Z generációnak. És sokszor ez sem elég, ráadásul a politika is sok fiatalt elűz innen.
Rekreációs szoba, fitneszétrend – ez ma már messze nem elegendő ahhoz, hogy egy munkahely elcsábítsa, ahhoz pedig pláne nem, hogy meg is tartsa a munkaerőpiacra belépő legfiatalabbakat. Hiszen ők azok, akik a legnagyobb kihívás elé állítják a munkaerő vonzásának és megtartásának tudományát, az employer brandinget. „Az Y generációnál fiatalabbakat, azaz a kilencvenes évek közepe után születetteket egészen másképp kell kezelni.
Míg mi koncerten, tábortűznél vagy házibulin vitattuk meg a világ dolgait, addig ők a közösségi felületeken reagálnak szinte mindenre. Számukra nem is létezik az, amit nem osztanak meg az interneten.
Ezek a mai fiatalok!
Az események virtuális közlése egyfajta érzelmi inkontinenciához vezet, nem tartogatják, nem dolgozzák fel magukban az örömöt, a bánatot, s ebből úgy tűnik, hogy felszínesebben is élik meg” – jellemzi e korosztály-mentalitást Németh Gergely szervezetpszichológus. A magyarországi vállalatok zöme pedig még nem alkalmazkodott ehhez. Nem érti a lelkivilágukat, nem ismeri fel az igényeiket, nem tud kommunikálni velük, ezért sokként hat, amikor minden átmenet nélkül becsapják maguk mögött az ajtót – teszi hozzá.
