A korábban cserjés növényzet helyett a változó éghajlat miatt mostanra sok terület szavannává és lombhullató erdővé vált, ami kifejezetten kedvező a vírusokat hordozó denevéreknek.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Az étterembe járók igénye megnőtt az egészségesebb és környezetet kevésbé terhelő ételekre, ráadásul a koronavírus-járvány most lökést adott olyan szemléletváltásnak is, mint az alapanyagok helyi termelőktől beszerzése. Ezekről, vagyis a zöld vendéglátásról beszélgettünk Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével, és Patai Zoltánnal, a NetPincér ügyvezetőjével.
Tudósok egy csoportja a brazil arany oroszlánmajmocskákat oltja be sárgaláz ellen, hogy óvják a populációt, másrészt megakadályozzák, hogy a vírus az emberre is átterjedjen.
Szakértők amiatt aggódnak, hogy milyen feszültségeket szül és hogyan változtatja meg a folyó környezetének ökoszisztémáját a beruházás, amelyet Kína a karbonsemlegesség elérésére hivatkozva valósítana meg.
A lakások energiahasználatát a felére lehetne csökkenteni. Azzal, hogy nem, vagy nem megfelelően vesszük figyelembe a lakásfelújítások során az energiahatékonysági szempontokat, többet ártunk az éghajlatnak, mint használunk.
Éles a vita folyik arról, hogyan kellene hozzáállni a kibocsátott szén-dioxid legkörből történő kivonásához. Van, aki szerint ez az egyetlen megoldás, mások szerint viszont csak elodázzák a kibocsátás megszüntetését.
A francia kormány ellen pert indító nemzetközi szervezeteknek jelképes 1 eurós jutalmat ítélt oda a párizsi bíróság, és egyúttal megrótta a francia kormányt, hogy nem csökkentették a vállaltaknak megfelelően a kibocsátást.