szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az okosvárosról a legtöbbeknek a technológia és az adat jut eszébe, a hollandoknak viszont egy fánk. Kreatív ötletek az élhetőbb városokért.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Mi is az okos város? „Leginkább az, hogyan tehetnénk élhetőbb helyekké a városokat azoknak az embereknek, akik itt élnek, dolgoznak, játszanak, és hogyan javíthatnánk az életminőségüket” – mondja Frans-Anton Vermast, a stratégiai tanácsadó és nemzetközi Smart City Nagykövet, aki 2008 óta dolgozik már Amszterdam (okos) stratégiáján. Bő egy évtizede ez még egészen más volt a helyzet: akkor az okosváros inkább arról szólt, az elektromosság és az összekapcsoltság révén hogyan javíthatjuk a levegő minőségét” – emlékszik vissza.

©
Egy nagyszabású, az amszterdamiak körében végzett felmérés alapján ugyanis a légszennyezettséget jelölték meg fő problémaként. S mivel ennek az okozói a fosszilis tüzelőanyagokkal működő járművek, első lépésként városszerte rengeteg elektromos töltőt telepítettek, hogy ezzel is ösztönözzék a környezetkímélőbb közlekedést.

Az okosváros-stratégia persze közös munka eredménye: lakosok, cégek, szakértők, civil szervezetek és a hatóságok ugyanúgy részt vesznek a gondolkodásban. Eközben pedig létrehoztak egy „innovációs temetőt” is: ide gyűjtik a fel nem használt, meg nem valósított ötleteket: ezeket félévente felülvizsgálják, mert lehet, hogy egy később felmerülő problémára pont, hogy megoldást nyújt egy korábbi ötlet.

©

„Az évek során a technológiai megoldásoktól egyre inkább az emberek problémáinak a megoldása felé fordultunk” – mondja, miben változott meg az irányultságuk. Hollandia 2017-ben létrehozott okosváros-stratégiája mögött épp ez a szemlélet áll, hogy egy igazán okos városban ugyanúgy helyet kap a mobilitás, az elérhetőség, a fenntartható és alacsony energiaigényű otthonok, a levegőminőség javítása és az egészséges urbanizáció is.

Havi 1000 euróért lemondana arról, hogy autóba ül?

A légszennyezés és a forgalom csökkentésére pedig több kezdeményezés is van Amszterdamban. Az Európa vezető okosváros stratégiáit bemutató SMARTX!!! konferencián ezek közül többet is bemutatot a szakértő. Az egyik egy olyan elektromos töltőállomásrendszer, amin keresztül nem csak mi tudjuk tölteni például az e-autónkat közterületeken, de ha több energiánk van, mint amennyire szükségünk lenne, vissza is tölthetjük – a város pedig fizet nekünk cserébe.

De nem csak ezért éri meg anyagilag is egy okosabb város polgárának lenni: a Zmidas projekt keretén belül ezer, Amszterdam üzleti központjában dolgozót kértek meg, hogy hagyják a parkolóházakban az autóikat és közlekedjenek máshogy. 1000 eurót fizetett nekik a város cserébe (ennyit kapnának a munkavállalók egy lízingelt autóért a cégtől). A projekt keretében arra voltak kíváncsiak, mikor és miért is ülnek az emberek autóba. A leggyakrabban hétvégén, egy rokonlátogatás és a nagybevásárlás alkalmával és este, a tömegközlekedés ritkulásával hiányolták az autót, ettől eltekintve azonban könnyedén átültek közösségi autómegosztó megoldásokhoz, taxihoz, bérléshez folyamodtak – vagy biciklire pattantak. A visszajelzésekből pedig hasznos stratégiát tudnak alkotni a város forgalomcsillapítására vonatkozóan.

©

Ennek része a Roboat program is: aki járt már Amszterdamban, az tudja, hogy csatornák szövik keresztbe-kasul a várost. A dugók csillapítására és a kibocsátás csökkentésére is önvezető hajókat alkalmaznak: ezekkel egyrészt a város éttermeit is el tudják látni, így áruszállítóként is funkcionálnak, de a turisták is tudják használni ezeket a hajókat: csak be kell ütni, hova is szeretnénk menni, a hajó pedig odaviszi a csoportot.

A koronavírus-járvány pedig fel is gyorsított már folyamatban lévő fejlesztéseket: szintén a forgalomcsökkentés miatt elkezdett, tömegérzékelő kamerákat a világjárvány alatt arra tudták használni a városban, hogy megfigyeljék, hol alakul ki esetleg tömeg (természetesen anonim módon) és hogy tartják-e az emberek a távolságot. Így egy applikáción keresztül lehetősége nyúlt a lakóknak arra, hogy megnézzék, mennyien vannak éppen egy parkban, így mérlegelni tudták, bölcs dolog-e odamenni.

A városlakók szerepe

A problémákat sokszor maguk a városlakók észlelik először és őket is érinti, így fontos, hogy tudják, milyen módon lehetnek aktívak. Egyértelmű igények és csatornák kellenek, hogy tudják, egy-egy problémával vagy ötlettel hová fordulhatnak. A világ legjobb városai pedig ebben kiválóak” – mutat rá Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője.

Holland kezdeményezés a FixMyStreet: az applikációt kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy ha valaki egy kialudt utcalámpát vagy kátyút észrevesz, azt egy térkép segítségével azonnal jelezni tudja – az illetékes hatóságok pedig megoldják a felmerülő problémát. Hasonló hazai példa a Járókelő.hu: a honlapon bárki bejelentést tehet egy észlelt köztéri problémáról, ezt önkéntesen feldolgozzák és továbbítják a hatóságok felé.

„Óriási lehetőség rejlik abban is, ha egy város képes jól felhasználni a beérkező adatokat” – magyarázza a Szemerey Samu. Van például olyan magyar település, ahol az összegyűjtött és kielemzett adatok alapján váltottak átalányszerződésről – a város 40 százalékot spórolt üzemeltetés terén a döntéssel.

Fánkmodell?

Az okosvárosokat listázó Smart City Index 2020-as ranglistája alapján Szingapúr, Helsinki és Zürich a „legokosabbak”: ebben nagy szerepe van annak is, hogy a városok lakók hogyan osztályozzák saját városukat öt fő terület alapján. Ezek az egészség és a biztonság, a mobilitás, az aktivitás, a lehetőségek és a kormányzás.  A városok gazdaságát és technológiai fejlettségét fémjelző adatok mellett a lakosok részvétele is fontos szempont. Amszterdam egyébként a 9. helyet kapta, Bécs a 25., Budapest pedig a 77., a 109 városból.

©

Amszterdam az első nagyváros, ahol 2020-ban bevezették az ún. „fánkmodellt”: a modell egy brit közgazdász, Kate Raworth, az Oxford egyetem környezeti változás intézetének kutatójának nevéhez fűződik, a holland főváros pedig a városfejlesztés során fogja mostantól iránymutatásként használni. Hogy ennek mi a lényege? A fánk legbelső köre, a lyuk jelképezi az alapvető szükségleteket (így az élelmiszereket, tiszta vizet, lakhatást, közegészségügyet, energiát, oktatást, nemek közötti egyenlőséget, jövedelmet és a beleszólás a közéletbe), és ami a fánk körgyűrűjén kívül van, jelzi azt, hogy túlléptük a Föld korlátait, az ökológiai határokat. A fánkban kellene lennie mindenkinek, azonban senki nincs itt: a fejlett országok a fánkon túl vannak, a fejlődők pedig a lyukban.

Bár Hollandiáról a fapapucsok és a szélmalmok mellett a bicikli az, amire asszociálunk, és a város például élen jár a környezetbarát, szennyezésmentes városi mobilitásban, vannak olyan szempontok, amelyek nem teljesülnek: a város károsanyag-kibocsátása például 31 százalékkal haladja meg az 1990-es szintet – a szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékát az építési anyagok, élelmiszerek és fogyasztói termékek importálása teszi ki. Ezért Marieke van Doorninck, Amszterdam polgármesterhelyettese is azt szorgalmazza, hogy hasznosítsák újra az anyagokat és lehetőleg minél több természetes eredetűt használjanak az építkezések során.

Az írás Hollandia magyarországi nagykövetsége és a hvg.hu együttműködésében készült.