Szijjártó: Magyarország újra részt akar venni a világűr békés célú használatában
Megy az egyezkedés Oroszországgal Putyin szerdai látogatása előtt.
Megy az egyezkedés Oroszországgal Putyin szerdai látogatása előtt.
Mi az a Hold-nátha? Ki fotózta először a Földet az űrből? Milliónyi kérdés foglalkoztatja az emberiséget a világűrrel kapcsolatban. Cikkünkben válaszokat keresünk, a Holdra szállás 50. évfordulójának évében.
Hét hónapos kényszerszünete után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight űrszondájának robotvakondja.
Tucatnyi lengyel egyetemmel, valamint a SatRevolution nevű céggel kötött együttműködési megállapodást a Virgin Orbit, hogy 2022-ben útnak indíthassák első "csomagjukat" a Mars felé.
Még nem a Terminator cseppfolyós gépszörnyetegére kell gondolni, de az már most biztos, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb alkalmazkodóképességre, rugalmasságra lesz szüksége a távirányítású eszközeinknek, ha hatékonyan akarjuk felderíteni kozmikus szomszédságunkat.
Száz éven belül elérhető az önellátás szintje az élelmiszerekből a Marson – állítják amerikai kutatók egy provokatív új tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, milyen technológiai stratégiák és források szükségesek, hogy egy egymillió fős populáció a vörös bolygón minimálisan el tudja látni magát élelemmel.
Kínai kutatók rekonstruálták a Hold távoli oldalán a világon elsőként landoló Csang'o-4 űrszonda leereszkedését.
Ismét kipróbálta a NASA azt a locsolórendszert, mellyel a valaha épített legerősebb rakétahajtómű erejét igyekeznek majd kompenzálni felbocsátás közben.
Percek voltak hátra a leszállásig, amikor megszűnt a kommunikációs kapcsolat a Csandraján-2 holdszonda Vikram nevű egységével.
Nem tett le a kizárólag női asztronautákból álló projektjéről a NASA. Az űrügynökség szerint a 2024-es Artemis-misszió lehet az első ilyen.
Űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét mutatták be pénteken német kutatók, a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében.
Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon.
Az új brit robot világ legkisebb holdjárója lesz, és az első, ami lábakon jár.
Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
Ritka jelenséget sikerült megfigyelnie a NASA tudósainak a TESS nevű műhold segítségével.
A kutatók két éven át vizsgálták a 2015-ben felfedezett K2-18b jelű exobolygó légkörét, és nem várt felfedezésre jutottak.
A Csandraján-2 űrszonda leszállóegysége nem sérült meg, de hova tűnt a holdjáró?
Az amerikai űrhivatal szakembereinek fogalma sem volt, hol fog belépni a Föld légterébe egy felénk száguldó aszteroida. Nem az első ilyen eset.
Legtöbben nem is gondolják, mennyi űrtörmelék hullik vissza a Földre. Az óriási mennyiség mellé persze érdemes odatenni azt az értéket is, mennyi az esélye annak, hogy valakit eltalál egy űrszemétdarab. Mindenesetre kutatják, hogyan okozhatna minél kevesebb kárt az űrszemét, az egyik megoldás pedig erősen hasonlít egy tábla csokira.
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.