A Boeing Starliner tesztűrhajója, amelynek nem sikerült pénteken megfelelő pályára állnia, hogy eljusson a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ép és várhatóan vasárnap ér földet Új-Mexikóban - közölte az amerikai űrhajózásai hivatal, a NASA szombaton.
Már odafönt kering az Európai Űrügynökség (ESA) új, exobolygókat vizsgáló űrtávcsöve, amelynek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek. A műszer az élet fenntartására képes planéta után kutat.
A tervek szerint az amerikai űrhivatal (NASA) az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen indítja útnak az aszteroida eltérítésére szánt projektet, valamikor 2020 decembere és 2021 májusa között.
Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble űrteleszkópja készített.
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint egyáltalán nem számít drágának 10 milliárd forintot költeni a következő években arra, hogy 2024-25-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe.
A kis eszközök december 6-án startoltak Új-Zélandról.
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX Dragon nevű, ember nélküli teherszállító űrhajója.
Végül minden jól alakult, de az űrutazás előtt nagy kihívás volt a tudományos kísérletek előkészítése és az űrbéli ételek kitalálása.
Sajnálatos, de a lakosság bő egyharmada szerint az űr a hűtőszekrényben van, meg a spájzban.
A programért lobbizó szakemberek szerint valós lehetősége van annak, hogy újra magyar űrhajós induljon a csillagok felé. Az biztos, hogy a magyar űrkutatás és -ipar igyekszik behozni a hátrányát, a világ űrkutatása pedig jelentős átalakulás előtt áll.
Azt még nem tudni, mi okozhatta az indiai Vikram modul meghibásodását, de a NASA szerint az egység fékezőrendszere mondhatta fel a szolgálatot.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállama ígéretet tett arra, hogy növeli a szervezet költségvetését újabb űrmissziók, tudományos kutatások támogatása céljából, köztük a klímaváltozás megfigyelésére új generációs műholdak földkörüli pályára állításához.
A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.
Csillagászati költségek, bonyolult kiválasztási és kiképzési procedúra, kétes megtérülés - számos kérdést vet fel Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint 5 éven belül újra magyart küldünk a világűrbe. A másik oldalon azonban ott a presztízsértékű siker lehetősége. És azért ez sem mellékes.
Az űrkutatás történetében először sikerült tudósoknak megmérni a marsi Gale-kráter felszíne fölötti légkört alkotó gázok szezonális változásait, ez az oxigén olyan mértékű szezonális ingadozásaira derített fényt, amelyre nem találnak magyarázatot semmilyen ismert kémiai folyamattal.
Bár a Hold felfedezésére indított missziójuk nem indult fényesen, India nem adja fel, égi kísérőnknél is messzebbre vágyik.
Könnyebben lehetne űrliftet építeni, ha fordítva állnának hozzá – állítja egy brit és egy amerikai szakértő.
