Még nem látszik, hogy nagyobb lesz-e az ötéves űrterv lángja, mint a füstje

Csak a világűrben akkora a csend, mint a Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter által bejelentett ötéves magyar űrterv körül. Ahány illetékest kerestünk a 2024-re kijelölt magyar űrutazás kapcsán, mindenki a külügyminisztériumhoz küldött minket tovább, a tárca viszont válaszra sem méltatott. A háttérben annyit mondtak csak, hogy a magyar nyilvánosságot uraló lesajnálás és káröröm a legkevésbé sem indokolt. Még ebben az évben újabb meglepetés vár ránk, figyeljük a híreket.

A magabiztosság minden bizonnyal összefügg azzal, amiről múlt pénteken az orosz hírügynökség számolt be. Ezek szerint már ebben a hónapban megkezdődnek az orosz–magyar tárgyalások arról, miként juthat el egy magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Szojuz űrhajó fedélzetén. A megbeszéléseket Budapesten tartják, s az orosz delegációt a Roszkoszmosz vezérigazgatója, Dmitrij Rogozin korábbi miniszterelnök-helyettes vezeti.

A Roszkoszmosz azt is közölte, hogy a magyar fél 2019 májusában jelezte először Moszkvánál űrhajózási szándékait. A két ország között egyébként még érvényben van a világűr békés célú felhasználásában való együttműködésről 1999-ben aláírt egyezmény. Orosz források szerint korai még az együttműködés részleteiről beszélni, a tervezés Rogozin tárgyalásai után indulhat el. A magyar illetékesek pedig azt ígérik, utána beszédesebbé válnak ők is, a miniszteri biztos tavaly szívesen beszélt munkájáról a hvg.hu-nak.

„Oda akarunk visszatérni, ahol egyszer már voltunk" - magyar űrhajóst remél az űrbiztos?

Deklasszált szektor a magyar űrkutatás, melynek most Oroszország és az Európai Unió között lavírozva kellene utat törnie a nagyhatalmak projektjei között, és így a világűr felé - állítja Ferencz Orsolya frissen kinevezett miniszteri biztos. A laikusok azt hiszik, a hazai űrkutatás legfeljebb egy pesti vicc tárgya lehetne, ám valójában óriási gazdasági potenciál rejtőzik az eddig aprópénzből működő területen.