A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Működnek az új magyar zsebműholdak, az első jeleket egy japán rádióamatőr vette körülbelül 4 órával a december 6-ai felbocsátás után a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről egyaránt.
A BME hétfői közleménye szerint a felbocsátást követően a műholdak először magyar idő szerint 19:40-kor értek Magyarország fölé. Azóta 12 alkalommal haladtak át az ország felett, és a több mint 991 vett adatcsomag bizonyítja, hogy a műholdak üzemszerűen működnek, a szakemberek több alkalommal vezérelték is őket a földi állomásokról.
A Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája december 6-án startolt Új-Zélandról fedélzetén a két új magyar műholddal: a műegyetemi fejlesztésű 5x5x5 cm-es SMOG-P-vel és a magánfinanszírozású 5x5x10 cm-es ATL-1-gyel.
A hordozó rakéta egy japán nagyobb műholdat és 6 darab PocketQube osztályú (zseb-) műholdat állított 365 kilométeres alacsony Föld körüli pályára. A közlemény szerint a műholdak fedélzeti hőmérséklete +15-+54 fok között mozog, a fedélzeti akkumulátorok töltöttségi szintje pedig 85-100 százalék közötti.
A SMOG-P a világ legkisebb teljes értékű működő műholdja: a többi, velük együtt pályára állított zsebműhold eddig nem mutatott üzemszerű működésre utaló jeleket.
Az első magyar zsebműhold a Masat-1 volt, amelyet ugyancsak a BME diákjai és oktatói építettek. A Masat-1-et 2012-ben állították pályára, ezt követően 1062 napon át működött.
A SMOG-P után 2020-ra tervezik utóda, a SMOG-1 fellövését, amely szintén elektroszmog-kutatást fog végezni.
Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország öt éven belül embert is szeretne küldeni a világűrbe. Ennek a nagy tervnek fontos szakasza a magyar műholdprogram fejlesztése.
A magyar űrprogramról itt olvashat bővebben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
