Míg az Egyesült Államok a koronavírus-járvány miatt bejelentett gazdaságélénkítő csomagjának 1,3 százalékát költi zöld megújulásra, az Európai Unió költségvetésének 39 százaléka a környezetbarát intézkedéseket támogatja.
A Stanford kutatói arra figyelmeztettek, hogy a pusztító erdőtüzek következtében sokkal több ember életét okozhatta a tűz, mint ahogy a hivatalos adatok nyilvántartják.
Egy biotech vállalkozás mikrobák segítségével alakítja át az üvegházhatású metánt olyan anyaggá, amiből például könnyen lebomló evőeszközöket és szívószálakat tudnak készíteni.
Egy-két évtizede még szinte ismeretlenek voltak Magyarországon, mostanra azonban egyre több helyen jelennek meg az invazív címeres poloskák, mivel egyre kedvezőbbek itt az életfeltételeik.
Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.
Egy új applikációval kifőzdék, éttermek és étteremláncok megmaradt és érintetlen ételeit lehet kedvezményes áron megvásárolni, hogy ne kerüljenek a szemétbe.
A tölthető elemek rendszeres használatával pénzt is megtakaríthatnak a vásárlók és kevesebb hulladékot is termelnek.
Ha hidegebb vízzel és gyorsabb programmal mosunk, kevesebb mikroműanyag kerül a szennyvízbe, hosszabb lesz a ruhák élettartama és kevesebb energiát használunk.
Több európai ország is a legnagyobb tigrisimportőrök közé tartozik, a legtöbbször magántenyésztők vásárolják az állatokat, hogy szaporítsák őket.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
Visszafordítható a klímakatasztrófa? Milyen válaszlépésekre lenne szükség? Felvehetjük egyáltalán a harcot a gazdaság jelenlegi keretei között? Nemcsak kérdéseket vet fel, de a válaszokat is igyekszik megadni a HVG Green Revolution konferenciája.
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Bár a bor alapvetően szőlőből van, a különféle folyamatok során sok esetben használnak állati eredetű összetevőt az erjesztéséhez.
A kutatók által felmelegedési aszimmetriának nevezett jelenség a növények növekedésétől elkezdve az éjszakai fajokra is jelentősen kihat.
A szakértők szerint harmincszor több mikroműanyag-hulladék lehet az óceánok fenekén, mint a felszínén.
A koronavírus-járvány miatt több egyszer használatos műanyagot vásároltunk, emiatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy az EU-nak nem sikerül teljesítenie a műanyag csomagolások újrafeldolgozására tett, 2025-re és 2030-ra kitűzött céljait.
Az átlaghoz képest sokkal nagyobb mértékben pusztulnak a fák olyan betegségek miatt, amelyek katasztrofális mértékben megszaporodtak az idei meleg és száraz tavasz miatt.
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
