szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A koronavírus-járvánnyal a házhozszállítás és így az étel- és italtárolók piaca is felpörgött, miközben hamarosan eljön a határideje az egyszer használatos csomagolóanyagok betiltásának. Az alternatívák azonban, ahogy a példákon is látjuk, nem feltétlenül jelentenek minden szempontból jobb, olcsóbb, és zöldebb lehetőséget.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Jóval több ételt rendelünk a koronavírus-járvány alatti korlátozások miatt. Pörög a házhozszállítás, így azonban jóval több hulladék is keletkezik, hiszen minden, amit csak rendelünk, csomagolásban jön. A koronavírusjárvány miatt itthon is másfélszer több egyszer használatos csomagolóeszköz fogyott. A jó hír azonban, hogy nem csak ezeket kereste egyre több cég, de a környezetbarát alternatívákra is megnőtt a kereslet a járvány alatt.

A korábbi években egyre több hazai vendéglátóipari vállalkozás állt át környezetbarát csomagolóeszközökre. A több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozást csomagolóanyagokkal ellátó Indepack Kft. tavalyi év elején végzett kutatásából kiderült, hogy a cégek 40 százaléka már használ valamilyen lebomló, komposztálható anyagú csomagolóeszközt. Akik már korábban lebomló, öko csomagolóeszközt használtak - például papírból, növényi keményítőből (PLA) készült eszközöket, vagy éppen cukornád dobozokat -, azok a járvány alatt, a megnövekedett dobozhasználat ellenére sem álltak vissza a hagyományos műanyagra. A gondot – és egy tavaszi visszaesést – inkább az eredményezett, hogy a házhozszállításra történő hirtelen átállást nem tudták lekövetni a gyártók, és a PLA alapját adó granulátumból egy ideig hiány volt.

©

Ausztrál kutatók is vizsgálták már, hogy az ételrendelés hatalmas gyomros a környezet számára, de arra is figyelmeztettek: megannyi szempontot figyelembe kell venni, mielőtt bármiről is kijelentjük, hogy környezetbarátabb. Szerintük a papírcsomagolás nem mindig jobb megoldás, mint a műanyag, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem azt, mekkora környezetterheléssel és energiával jár a gyártásuk.

Az egyszer használatos műanyagok kiváltása több probléma is ütközik és egyes szakértők szerint lehetetlen küldetés: egyfelől az alternatívák drágábbak, amihez hozzájön, hogy a világjárvány miatt kénytelenül zárva tartó éttermek, vendéglátóhelyek bevétele is jelentősen csökkent – így pláne kihívás az átállás.

Lebomló műanyagok

Már korábban is írtunk arról, hogy a biológiailag lebomló, vagyis komposztálhatónak titulált műanyagokat igazából ne úgy képzeljük el, hogy elhajítjuk a kertben és előbb-utóbb komposzt lesz belőle: több idő alatt bomlik le, mint a szerves hulladék, így sok esetben végső soron a műanyag hulladék között köt ki a biológiailag lebomló műanyag is. Egyes szakértők szerint még rosszabbak is lehetnek környezeti szempontból, mint a hagyományos műanyagok, hiszen olyan hatást érnek el a könyezetben, mintha narancslevet öntenénk az óceánba.

Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a biológiailag lebomló műanyagokkal, hogy ugyanúgy meg kell szervezni a visszagyűjtését, mint a hagyományos műanyagét. „Ezek az anyagok nem bomlanak le maguktól a házi komposztban, hanem ipari körülményekre van szükség ahhoz, hogy lebontsák ezeket” – teszi hozzá. Így nagy eséllyel a biológiailag lebomló műanyagok nagy része is a szemétégetőben végzi. „Szintén hátránya, hogy az anyag szinte megkülönböztethetetlen a műanyagtól, tehát ha a szelektív gyűjtését meg is oldják, akkor is „végzetes" volna hulladékhasznosítás szempontból, ha a komposztálható pohár a műanyag közé keveredne. Ezt a tényt sajnos a vizsgálataink az alátámasztják.”

©

Azt is hozzáteszi, hogy ebből a szempontból a nejlonzacskó az, ami kivétel: „Egyedül a nejlonzacskóknál valósult meg az, hogy olyan, a piacon is elérhető PLA termékek is vannak, amelyek otthoni körülmények között is lebomlanak. Ennél a termékcsoportnál egyértelmű, hogy a polisztirol alapú táskáktól és tasakoktól minden probléma nélkül elbúcsúzhatunk.”

Növényi alapú csomagolások

Cukornád, bambusz, fapép, vagy éppen pálmalevél: számos növényi alapú étel-, vagy éppen italtároló dobozt készítenek már. A kérdés itt is ugyanaz: mihez kezdhetünk ezekkel, miután kiürültek?

A növényi alapú ételtároló csomagolások alapanyagárai a cég tapasztalatai szerint nagyon széles skálán mozognak. „A természetes alapanyag miatt a komposztálhatóság tekintetében nincs kérdés, ugyanakkor, földrajzi értelemben veszélyeket és lehetőségeket is hordoz. A pálmalevél a mi éghajlatunkon nem termelhető, a cukornád esetében már nincs akkora távol-keleti kitettsége Európának” – mondja Győrvári Gábor, utalva a termesztés és a szállítás környezeti lábnyomára.

Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet a szakember, hogy ma már érdemes megvizsgálni, melyik az az anyag, amelyik egy pandémiás időszakban is elérhető marad, mielőtt egy piac berendezkedik valamilyen termékre. „Azok a cégek, amelyek főként kínai beszállítókkal dolgoznak, nehéz helyzetbe kerültek. A szállítási költségek 3-4-szeresére emelkedtek, 2500-3000 dollárról akár 10 ezer dollár fölé, ami miatt akár 50 százalékkal is emelkedhet egy olcsóbb termék beszerzési ára.”

Ehető tányérok, poharak és evőeszközök

Megosztja a szakértőket és a vendéglátóipart is az ehető csomagolások kérdése. A legerősebb érv ezek mellett, hogy akár meg is ehetnénk ezeket, de legalábbis könnyedén, otthon is komposztálhatjuk. Ezek ellen pedig, hogy nem feltétlenül esszük meg és még drágábbak, mint egy biológiailag lebomló műanyagból készült csomagolás.

A jó öreg papír

A papírcsomagolás kézenfekvő – és sokkal környezetbarátabb - választásnak tűnhet a műanyag helyett, az ételek kapcsán azonban problémás: számos papírból készült ételcsomagolást értelemszerűen muszáj műanyag fóliával bevonni, máskülönben egy szósz, egy salátaöntet és bármilyen étel, ami egy kicsit is nedves, egyszerűen eláztatja. Egy műanyagfóliával bevont, papír alapú csomagolással azonban máris nem tudunk mit kezdeni, hiszen míg egy műanyag alapú csomagolást, ha az étellel szennyezett, el tudunk öblíteni és kerülhet a szelektív hulladékgyűjtőbe, a papírt már nem.

©

A szakember szerint az élelmiszeripari szereplők nagyon szívesen fordulnak a papírcsomagolások felé, példaként említi a sörös és szénsavas üdítők papírcsomagolását is, a vendéglátóipar pedig már rég felfedezte magának az örök klasszikust.

„Ha a csomagolás bevonat nélküli papír, akkor könnyen komposztálható. Néhány termék esetében még elfogadott, hogy az átázás elkerülésének érdekében használnak valamennyi műanyagot, de hamarosan ezeket is ki tudjuk váltani műanyagmentes változatokkal: már azt is meg tudják oldani, hogy úgy lesz a termék zsírálló, hogy a szükséges komponenst az alapanyagba keverjük, ugyanakkor a termék műanyagmentes marad” – magyarázza.

Zero Waste, többször használatos megoldások és betétdíj

Kétségkívül a legkörnyezetbarátabb megoldás a hulladékproblémára, ha nem termelünk hulladékot. A hazai vendéglátóhelyeknek azonban csak kisebb része fogad el saját dobozt, és erre jött még a járványhelyzet, így még az is inkább óvatos volt és egyszer használatosba csomagolt, aki korábban támogatta a többször is használható verziót.

Nagyjából egy éve indította el a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Rakun Dobozközösséget, amelyhez eddig 14 vendéglátóhely csatlakozott. Ennek az a lényege, hogy egy kis összegért lényegében béreljük az acéldobozokat, amelyeket használat után nekünk kell visszavinnünk, elöblítve. A modell elsősorban személyes elvitelnél, vagy akkor működik jól, ha az adott vendéglátóhelynek saját futára van, aki a cseredobozt vissza is tudja vinni, ételkiszállító cégekkel most tárgyalnak.

Győrvári Gábor szerint első blikkre jó megoldásnak tűnnek a többször is felhasználható, strapabíró műanyag, fém, illetve üveg csomagolások, ezek utóélete azonban már más kérdés. „Az üveg kicsorbul, a fém benyomódik, a többször használatos műanyag megmattul és foltos lesz. Én nem szívesen innék olyan pohárból, amit láthatóan valaki már megharapdált vagy ennék olyan edényből, amin látom, hogy megjárta a hadak útját. Ha ezt az ilyen edények forgalmazói is így gondolják, akkor bizony selejtezniük kell a készletet. És ebben van a titok. Ahogy lecserélik már nem csak haszna van a környezetünknek a megspórolt egyszer használatos eszközökkel, hanem bizony kára is, mivel az újragyártásnak elég nagy az ökológiai lábnyoma” – mutat rá.

Példaként hozza a Dán Környezetvédelmi Hivatal lenvászon táskákkal kapcsolatos kutatását: a számításaik szerint egy textiláskát több, mint hétezerszer kellene újra és újra használnunk, hogy az ökológiai lábnyoma megegyezzen a nejlontáska ökológiai lábnyomával – ez napi egyszeri használattal is 20 év. A szakértő szkeptikus a többször használatos megoldásokkal: „Ha a többször használatos edény akkora találmány lenne, akkor a nálunk gazdagabb országok már régen csak azt használnák. Külföldön is csak a többször használatos műanyag poharak tudtak teret hódítani, mivel a környezetbarát mentalitás egyértelműen pénzt ér egy fesztivál marketingben, ráadásul a használt poharat nem a fesztivál költségén kell elvinni, mert a poharak bérletet kvázi beleépítik az italok árába. Így mindenki nyer.”

©

Győrvári Gábor szerint az is fontos, hogy a vendéglátósok pontosan megismerjék az új termékek tulajdonságait, hogy melyiket mire tudják használni, mibe lehet forró ételt tenni, és hogy melyik mekkora súlyt bír el például.

Az Indepack tapasztalatai alapján összességében, bár a cégek keresik az egyszer használatos, hagyományos műanyag alternatíváit, az ár a döntő tényező. „Az az eset nem létezik, hogy valaki úgy keres meg bennünket, hogy olcsó műanyagot szeretne rendelni és mire lerakják a telefont, a vevő inkább egy drágább környezetbarát terméket vásárolt. Az vesz környezetbarát terméket, aki eleve azt akart vásárolni” – szögezi le.

Arra a kérdésre pedig, hogy vajon végső soron „uralhatja-e” egy-egy alternatíva a piacot, Győrvári Gábor szerint a fenti termékek mind a piacon lesznek és a vendéglátóhely dönt majd – a költségvetése alapján. „Értelemszerűen könnyen népszerűek azok a termékek tudnak lenni, amik árban közel vannak az „eredeti", műanyag változathoz: papírpohár, fa keverőpálca, papír ételes dobozok, cukornád tányérok” – sorolja.

hvg.hu Zhvg

Narancslevet öntünk az óceánba a lebomló műanyagokkal

Zavaros a biológiailag lebomló műanyagok meghatározása és az is, mit csinálhatunk velük használat után: mennyire nyújtanak megoldást a műanyagproblémára a bio alapú és a komposztálható alternatívák, ha ugyanúgy egyszer használatos termékek készülnek belőlük?

Dobos Emese Zhvg

Mit szólna ahhoz, ha a leves után a tányért is meg kellene ennie?

Soha nem esett még annyi szó a csomagolásról, mint mostanában, 2021 januárjától pedig búcsút kell vennünk számos egyszer használatos műanyag terméktől. Egyre ismertebbek és népszerűbbek az ehető tányérok, poharak és evőeszközök, amelyeket elfogyaszthatunk, vagy komposztálhatunk. Van, aki szerint ez mentheti meg a világot a műanyaghulladéktól, mások szerint viszont ez távolról sincs így.