Tudósok egy csoportja szerint a tények és a kitaláció összemosódása jelentősen hátráltatja azokat a hosszú távú célokat és döntéseket, amikre szükség lenne azért, hogy élhető maradjon a bolygó.
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Számtalan olyan, a konyhánkban keletkező hulladék van, amiből még főzhetünk: a svéd áruházlánc egy ingyenes szakácskönyvet tett közzé, amivel felvehetjük a kesztyűt a pazarlás ellen.
Pécsen nyit új gyárat a Terrán tetőcserépgyártó.
A víz világnapján tett közzétett jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy radikálisan meg kellene változtatni, mi alapján határozzák meg a víz értékét.
A világjárvány miatt kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égettünk el. Ennek jelentős egészségügyi hatását a kutatók szerint hónapok, sőt, évek múlva is érezhetjük.
Szponzorációval igyekeznek alakítani az imidzsüket, a legnagyobb arányban futballcsapatokat támogatnak.
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
Bár egyre inkább tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel jár az erdőirtás, a tudósok mégis arra hívták fel a figyelmet, hogy ez ellen nem tesznek semmit.
A hulladéknak ítélt alapanyagokból megalkotott, kerti pavilon építéséhez ideális új anyag a tulajdonságaiban a betonhoz és a kőhöz hasonlít.
Egyre inkább eltűnőben van az a fajta stigma, ami a használt termékeket övezi. Ezzel együtt pedig egyre nagyobb a használt termékek, ezen belül is a bútorok piaca, aminek vélhetően a világjárvány is ad egy lökést.
Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
Egy nagyjából 4000 háztartásból álló település éves villamosenergia fogyasztását is tudná fedezni Magyarország első vízierőműve, a több mint 100 éves gibárti létesítmény.
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
Bár nem a pontos vásárlásainkat követi nyomon, hanem olyan termékkategóriák átlagos kibocsátását veszi alapul, mint például a ruházat, a cég szerint a hónap végén egy jó, átfogó képet ad arról a karbonkalkulátoruk, hogy mekkora szennyezéssel is jár az, amit megveszünk.
Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.
A szimbolikus nyilatkozatot konkrét lépések követhetik.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
