A műanyaghulladékok csökkentése, főzés maradékokból és szezonális helyi fogások, vegyszermentes takarítás és természetes szépségápolás: fenntarthatóbban élni jól hangzik, ahhoz azonban, hogy a gyakorlatba is átültessük, elkél némi segítség. Olyan magyar influenszerek és szakértők oldalait gyűjtöttük össze, akik a zöldebb életmódhoz adnak remek tippeket.
Növényfajokat a kihalás szélére sodró elektromobilitás, kényszermunkával gyártott napelem vagy ruhadarab: nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a klímaváltozás káros hatásait fékezni hivatott megoldások, technológiák minden esetben, minden szempontból fenntarthatóak.
Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indít olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik.
A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni.
Egy új kutatás mutat rá, milyen sok a tévhit és félreértés a napelemek körül.
A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.
Műanyag hó - mondják a helyi környezetvédők a Srí Lanka-i főváros, Colombo közelében fekvő tengerpartokat beborító műanyag-granulátumra. A szennyezés a május közepén kigyulladt, és szerdán süllyedni kezdő X-Press Pearl teherhajó fedélzetéről érkezik más, súlyosan mérgező anyagokkal együtt, és olajszivárgás is fenyeget. A szigetország eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófája nem csak a tenger élővilágát, de sok család megélhetését is veszélybe sodorja.
Eddig közel 4000 elektromos kerékpár megvásárlásához járultak hozzá több mint 420 millió forinttal.
Nagyobb szennyezéssel és a város víz alatti alapjának pusztulásával járnak a nagy méretű hajók Velence központjában.
Bár nem számít veszélyeztetett fajnak a gyurgyalag, a homokbányászat gyakran veszélybe sodorja a fészkeiket és tojásaikat.
Katasztrofális hatással van az élővilágra, és a halászatra is a Törökország partjainál, vélhetően kezeletlen szennyvíz miatt túlszaporodott alga.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
Két, illegálisan röptetett drón zuhant természetvédelmi területre az USA-ban.
Hogyan tudja megváltoztatni egyetlen bálna a halászok életét a világ egyik legszegényebb országában?
Tervezője szerint a metróban belélegzett levegő akár hússzor szennyezettebb lehet, mintha egy út szélén sétálnánk.
Befolyásolja a média érdeklődése a természetvédelmet? Összhangban van a médiavisszhang és az adott kutatás forradalmisága? Dr. Oláh Györggyel, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatójával beszélgettünk a közvéleményről és a klímaváltozásról, valamint a természetfilm-készítés kulisszatitkairól.
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.
Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Három helyszín jöhet számításba a nyájak, illetve gulyák számára.
