Nehéz számszerűsíteni, mekkora anyagi kárt okoz közvetlenül a klímaváltozás. A kutatók legújabb módszerei szerint a klímaváltozás következtében kialakuló Harvey hurrikán legalább 67 milliárd dolláros kárt okozott.
A cég összes termékét karboncímkével látják el, így tudni fogjuk, mekkora üvegházhatásúgáz-kibocsátással járt az előállítása és a szállítása annak, amit megveszünk.
Több tucat mélyebben fekvő ponton öntötte el a fővárost a víz a vasárnapi felhőszakadás miatt. Néhány óra alatt a júniusi teljes csapadékmennyiség majdnem fele hullott le, és ez nem egyedülálló. Ahogy az sem, hogy a hirtelen jött csapadék nem tud elfolyni. A csatornarendszernek nem csak a klímaváltozással járó extrém mennyiségű csapadékkal kell megküzdenie, de azzal is, hogy egyre több a városban a lebetonozott terület. A probléma kezelésére a főváros 2018-as klímastratégiájában egész konkrét javaslatok is voltak.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
Bár jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások aránya az elmúlt években, az eredmény több szempontból sem elég.
Az apró Miyawaki-erdőket sűrűbbnek és a biológiai sokszínűség szempontjából gazdagabbnak tartják más erdőknél.
A kisebb ökológiai lábnyom mellett az élelmezés biztonsága is a helyi termelés mellett szól, de mit tehet egy ország, ha az adottságai miatt a lakosai fogyasztásának csak kis százalékát tudja helyben megtermelni?
Az Alkotmánybíróság döntése szerint fontosabb a nemzeti örökség megőrzése, mint az erdőgazdálkodók érdekei.
Egyre gyarapodnak a húshelyettesítők és műhúsok, ám közel sem biztos, hogy fenntarthatóbb az előállításuk, mint a legtöbb hústerméknek. Itthon még csak módjával terjednek, de van olyan szereplő, amely szerint hamarosan a húskereskedelem 20 százalékát ilyen termékek adhatják.
Összességében környezetszennyezőbbek a nagy tejipari cégek, mint az olaj- és földgázfeldolgozók, a cégek közül pedig alig teszi közzé valaki, mekkora terheléssel jár a tevékenysége a környezetre.
A károsanyag-kibocsátás csökken, ha kerékpározunk vagy sétálunk, az energiaigény miatt viszont nagyobb szén-dioxid-lábnyoma van ilyenkor az étkezésünknek.
Egy nemzetközi kutatócsoport világított rá arra, hogy nem feltétlenül azoknak a fajoknak a megóvásáért tesszük a legtöbbet, amelyek a legnagyobb veszélyben vannak.
Ez lesz az első ilyen besorolású terület Magyarországon.
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
A felelős beszerzéssel kapcsolatos döntéseket szeretnék támogatni az új kezdeményezéssel és nagyobb átláthatóságot remélnek a beszerzési láncban.
Majdnem 30 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból zöldül a hazai iparág. A környezetvédelem és a beszerzési csatornák mellett szociális szempontokra és a munkakörülményekre is fókuszálnak hat kevésbé fejlett magyar régió vállalkozásainál.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Már egészen fiatal koruktól speciális diétára fognák a szarvasmarhákat.
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
