Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Az Ontario Egyetem kutatói állapították meg, hogy a fejlett országokban, ahol előnyben részesítik az aktív közlekedési módokat, a plusz kalóriaigény magasabb szén-dioxid-lábnyomú étrenddel jár. Azoknak az embereknek ugyanis, akik a passzív közlekedésről az aktív módra váltanak, megnő a magas szénlábnyomú ételek iránti igényük is – írta a Phys.org a Scientific Reportsban megjelent tanulmány alapján.
Ez az első olyan, nemzetközi kutatás, amelyik azt vizsgálta, milyen összefüggések vannak az aktív közlekedésből eredő, megnövekedett energiaigény miatti étkezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás között.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a környezeti előnyök eléréséhez az étrendre is oda kell figyelni: azoknak, akik kerékpárra ülnek vagy sétálnak, alacsony szén-dioxid-lábnyomú étrendet érdemes választaniuk, hogy a megnövekedett energiaigény miatti élelmiszer-termelés lábnyoma végső soron ne menjen a környezet rovására.
A kutatás szerint egy kilométer megtételéhez 48-76 plusz kilokalóriára van szükségünk, ha sétálunk, és 25-40-re, ha biciklizünk. Ha emiatt többet eszünk, akkor séta közben 0,26 kilogrammnyi szén-dioxiddal nő meg a fogyasztásunk lábnyoma, és 0,14-gyel, ha biciklizünk.
A tudósok azt javasolják, hogy az aktív közlekedésre váltók hús és feldolgozott élelmiszerek helyett inkább zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasszanak.
