Izraeli kutatók a szarvasmarhák gyomrának mikroorganizmusaival vennék fel a harcot a metánkibocsátással–- írta a Sustainability Times. A Ben Gurion Egyetem tudósai abból indultak ki, hogy több milliárd mikroorganizmus él a szarvasmarhák gyomrában, amelyek az állatok által elfogyasztott növényi rostok „feltöréséért” felelnek – ez erjesztéssel történik. A folyamat során hidrogén keletkezik, amit metánná alakít egy metanogén nevű mikroba.

Arra az eredményre jutottak, hogy az életkor és az étrend nagy hatással van az állatok mikrobiomjára, s ha már egészen fiatal koruktól kezdve több tengeri hínárt fogyasztanának, úgy alakulna át a gyomrukban lévő mikroorganizmusok összesége, hogy később jóval kevesebb metánt eregetnének a levegőbe. A metán üvegházhatású gáz, amelynek komoly szerepe van a klímaváltozásban is.

Világszerte nagyjából 1,5 milliárd szarvasmarha él, amelyek egyenként 160-320 liter metánt bocsátanak ki naponta.

A szarvasmarhák által kibocsátott gáz mennyiségének csökkentésére már eddig is tettek kísérletet a kutatók: az Adelaide-i Egyetem állatorvostudományi karának munkatársai például kereszteznék azokat az egyedeket, amelyek kevesebb metánt eregetnek, így a genetikai tulajdonságaik oldaláról oldanák meg a problémát.