Pandákkal egyenrangú védelmet kaptak a tobzoskák Kínában
Az elmúlt 10 évben 80 százalékkal csökkent a számuk Ázsiában, és óriási az illegális kereskedelmük is.
Eltűnik a víz a magyarországi folyókból
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Az Energiaklub megvizsgálta a kormány klímatervét, és nagyon nem tetszik neki, amit látott
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
Már az óceánból kihalászott szemetet is hamisítják
A sportruháktól elkezdve a luxusholmikon át hirdetnek már olyan holmikat, amelyek csak elenyésző arányban, vagy egyáltalán nem is óceáni hulladékból készülnek – mégis így árulják őket.
Még mindig túl sokat halászunk
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Van egy erőforrása Magyarországnak, amire inkább veszélyforrásként tekintünk, ahelyett, hogy használnánk
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
1
1
Egy falánk békafaj jelent fenyegetést Ausztrália állatvilágára
Egy Dél-Ausztráliában betolakodóként megjelent békafaj mindent megeszik, ami csak befér a szájába, ráadásul a meleget is jól tűri.
Tojásból készítettek bevonatot, ami frissen tartja a gyümölcsöket és a zöldségeket
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Háromlábú sünivel ünnepli a környezetvédelem világnapját a fővárosi állatkert
Benedek az állatkertben kapott új esélyt az életre a környezetvédelem világnapján.
Eddig kudarcot vallott az EU agrárpolitikája a biológiai sokféleség megőrzésében
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Jövőre tilos lesz az avarégetés az egész országban
Januártól sem avart, sem kerti hulladékot nem lehet majd elégetni sehol az országban. Eddig az önkormányzatok szabályozhatták ezt.
Kisebb súllyal születnek a csecsemők gáz- és olajkutak közelében
Sokkal nagyobb az esélye, hogy alacsony testsúllyal jönnek világra a csecsemők, ha az édesanyjuk a terhesség alatt gáz- és olajkutak közelében él. Az alacsony születési súly sajnos számos egészségügyi problémához vezet.
A kormány megint megkegyelmezett a nejlonzacskóknak
Visszalépés a korábbiakhoz képest a kedd este benyújtott, egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslat: végül nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.
A Pandora 2025-től csak újrahasznosított aranyat és ezüstöt használ
A világ egyik legnagyobb ékszercége 2025-re karbonsemlegessé szeretne válni. Az ékszereik 70 százaléka már most is újrahasznosított aranyból és ezüstből készül.
Kibuktak a zöld szervezetek: nagyon kevés a kormány klímatörvénye
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
Új pár felfedezése jelent reményt a világ legritkább főemlősfajának fennmaradására
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Koronavírus után az élet: szokjunk vissza a szomszédolásra, mert az ellenállóbbá tesz
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
Darazsak segíthetnek a vegyszermentes repcetermesztésben
Véletlenül fedezték fel a kutatók, hogy egy Új-Zélandon elő darázsfaj egy fajtája elpusztítja a kártevő repcebolhákat. Az alkalmazásukkal vegyszermentesen termeszthetnének a gazdák a repce mellett más növényeket is.