szerző:
MTI

Nagy vállalkozásba fogtak szegedi kutatóorvosok: 815 millió forintos támogatásból új módszert fejlesztenek ki az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elleni védekezésre. Új antimikrobiális anyagokkal megpróbálják becsapni a baktériumok védekező rendszereit.

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg – közölte az SZTE hétfőn. Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz,

2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia,

vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.

Az SZTE és az MTA SZBK közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum-kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják becsapni a baktériumok védekező rendszereit, és kivédik a rezisztenciát.

A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti.

A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új kutatót vonnak be. A projekt célja a tudományos utánpótlás nevelése is: várhatóan 27 fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen – áll a közleményben.

Ész nélkül tömjük magunkba az antibiotikumot

A hatásos antibiotikumok hiánya 2050-re vezető halálok lesz a világon, figyelmeztet szakértők egy része, a Science magazin azonban úgy gondolja, egy magyarországi kutatócsapat lehet az, amelyik áttörést érhet el ebben a harcban. De tulajdonképpen mi is a gond az antibiotikum-használattal?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megölte két gyermekét, majd öngyilkos lett egy férfi Győrben

Megölte két gyermekét, majd öngyilkos lett egy férfi Győrben

Az olasz sportkocsik kvintesszenciája: új gazdájára vár egy gyönyörű régi De Tomaso

Az olasz sportkocsik kvintesszenciája: új gazdájára vár egy gyönyörű régi De Tomaso

A színháztörvényről a Fülkében: Mindent letarolnak

A színháztörvényről a Fülkében: Mindent letarolnak

Sokáig tartott, de csak rájöttek, mi idegesítette 100 millió éve a dinoszauruszokat

Sokáig tartott, de csak rájöttek, mi idegesítette 100 millió éve a dinoszauruszokat

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Egy sas megpróbált elkapni egy polipot, de nagyon megbánta

Egy sas megpróbált elkapni egy polipot, de nagyon megbánta