Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg – közölte az SZTE hétfőn. Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz,

2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia,

vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.

Az SZTE és az MTA SZBK közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum-kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják becsapni a baktériumok védekező rendszereit, és kivédik a rezisztenciát.

A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti.

A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új kutatót vonnak be. A projekt célja a tudományos utánpótlás nevelése is: várhatóan 27 fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen – áll a közleményben.

Ész nélkül tömjük magunkba az antibiotikumot

A hatásos antibiotikumok hiánya 2050-re vezető halálok lesz a világon, figyelmeztet szakértők egy része, a Science magazin azonban úgy gondolja, egy magyarországi kutatócsapat lehet az, amelyik áttörést érhet el ebben a harcban. De tulajdonképpen mi is a gond az antibiotikum-használattal?