Világszerte nők és lányok tízezreit szeretik halálba.

Ha távolról szemléljük ezeket a haláleseteket és erőszakos támadásokat, akkor reménytelen helyzetben megtámadott nőket látunk.

A megfojtás olyan mindennapi eszközökkel, mint a sodrófa vagy a póráz, a rémisztő savval leöntés, a lelövés, a megégetés csak néhány módja a nők meggyilkolásának vagy megsebesítésének világszerte.

Annak ellenére, hogy a világ minden 5. gyilkossága közül csak 1 esetében nő az áldozat, haláluk nagyon különböző a férfiakétól. A férfiakat leginkább idegenek ölik meg.

Ennek pont az ellenkezője igaz a nők esetében. Az egyik legveszélyesebb hely egy nő számára a családi otthon.

Nem egy sorozatgyilkos, egy bűnöző vagy egy véletlen gyilkos egy nő legveszélyesebb ellensége, hanem a saját intim partnere vagy családtagja.

2012-ben 43 600 nőt gyilkolt meg intim partnere vagy családtagja. Ez átlagosan 119 nő meggyilkolását jelenti az év minden napján vagy 1 nő halálát minden 12. percben világszerte.

Ehhez hozzátartozik, hogy egy nő meggyilkolása nem egy idegen kezében lévő fegyverrel vagy késsel elkövetett gyilkosság, hanem a házassági fogadalmak és társadalmi normák brutális elárulása. Ez annak a története, hogy miként lesz a szerető partnerből gonosz gyilkos.

A tények ezt támasztják alá, ugyanis a nők ellen elkövetett emberölések 60 százaléka esetében az áldozat intim partnere vagy családtagja volt a bűnelkövető. Még aggasztóbb, hogy a párkapcsolati erőszak áldozatainak 78 százaléka nő.

Mit lehet tenni a fentiek tükrében? Tavaly egy célt határoztak meg a világnak.

A cél a 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer elfogadásával került meghatározásra, valamint a nők és lányok elleni erőszak összes formájának, az emberkereskedelemnek, a szexuális és egyéb típusú kizsákmányolásnak megszüntetésére való felhívással. Az erőszak minden formájának és az ahhoz kapcsolódó halálozások arányának csökkentése szintén cél.

A munkánkat egy vitathatatlan igazság egyesíti. Az emberölés arányainak váltakozása ellenére, a párkapcsolati erőszakban meggyilkolt nők aránya a világ minden régiójában azonos, legyen szó északon vagy délen, keleten vagy nyugaton élő nőkről.

Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, mindannyiunknak része van ebben a küzdelemben, viszont meg kell változtatnunk, ahogy erre a bűncselekményre tekintünk.

Ezek az adatok egy csatateret mutatnak, ahol a harcvonal az otthonokban van, és ez a társadalmainkban lévő konfliktus a lakóhelyeken és privát helyeken zajlik.

Mindenkinek komolyan kell vennie a nők és lányok meggyilkolását, annak is aki először észreveszi, valamint a bíróknak és a törvényhozóknak szintén.

Semmilyen engedmény nem tehető. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a nőket és lányokat olyan helyeken gyilkolják meg, amelyeknek biztonságosnak kellene lenniük.

A nemek közötti egyenlőség a kulcs. A vakító egyenlőtlenség növekvő felismerése remélhetőleg több nőt juttat majd társadalmaink vezető beosztásaiba és hozzásegíthet ahhoz is, hogy a berögződött vélemények és felfogások megváltozzanak.

A nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napján nemet mondunk erre a társadalmainkat befeketítő halálos veszélyre. Viszont ennyi nem elég.

A szavakat tettekké kell alakítanunk, amelyek életeket mentenek, mivel évente nők és lányok ezreit veszítjük el.

Minden halál a gyötrelem és szenvedés része, ami nemzedékekről nemzedékekre száll. Küzdenünk kell azért, hogy pozitív dolgokat örökítsünk tovább. Minden nő és lány életét, ahogyan mindenki életét, tiszteletben és becsben kell tartani.

A szerző az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának ügyvezető igazgatója