szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?

A család körében, karácsonyfával, sok étellel, sok itallal, mindenképpen otthon – a karácsonyról határozott elképzelésünk van. De vannak, akik inkább elutaznak, és nem otthon ünnepelnek, ha egyáltalán ünnepelnek. A magány áldozatai? Cseppet sem.

Kitti tavaly döntött először úgy párjával, hogy elszabadul a kötelező ünnepléstől, és inkább pihen néhány napot egy wellness-szállodában: „Felszabadult voltam, és tudtam pihenni. Abból a pénzből, amit távoli rokonok értelmetlen ajándékaira költenék, inkább iszok pár pohárkával a bárban."

László először 1999-ben töltötte Balin a karácsonyt barátaival, a család legnagyobb bosszúságára. Sok-sok vita után szép lassan beállt életében a rendszer: egy jó ideje kétévente mindig elutazik karácsonykor – messze, külföldre.

Képünk illusztráció
AFP / Anne-Sophie Bost

Az El Camino bestseller szerzője, Sándor Anikó évek óta vonul el a világtól ünnepekkor, direkt úgy, hogy a szilveszter is beleessen. "Voltam már Balin évvégén, egyszer Buenos Airesben, harminchat fokban álldogáltam egy hatalmas áruházi karácsonyfa alatt, de olyan is volt, hogy egyszerűen csak bevettem magam valakinek a hétvégi házába. Napközben jártam a havas erdőt, este pedig csillagokat bámultam."

Torres Dani eddig háromszor hagyta ott otthonát az ünnepek ideje alatt – családja másik fele miatt, barátaival: "Üdvözlöm ezeket a pillanatokat, hisz ekkor látom csak huzamosabban az ecuadori családomat. Így félig család, félig baráti körben pedig fantasztikus élmény a karácsony, akár Afrika legmagasabb hegyének lábánál, akár a Himalája egyik völgyében fekvő kis falucskában, vagy Patagónia vidékén.”

Viktória manapság már nem utazik karácsonykor – de egészen 20 éves koráig természetes volt neki és családja számára, hogy elutaznak valahova belföldön és egy hotelben töltik az ünnepeket.

Van, akinél nem túl örömteli a történet

László keresztény családban nőtt fel, ám a vallás már kiskorában hidegen hagyta, ezt korán vállalta is. Apja mégis minden karácsonyi mise után feltette a kérdés: "Na milyen szépen prédikált a pap, ugye?" – majd oda is lett a családi béke. Az emlék megmaradt, Lászlót pedig soha többé nem vonzotta a karácsony hangulata.

A miértek Kittinél is a családban gyökereznek. Csonka családban nőtt fel, emiatt pedig a karácsonyhoz kevés pozitív érzés köti: "Sokkal inkább a szorongás, a teljes család és a szeretet hiánya. És mivel elég lehangoló képet tudok vágni ilyenkor ezek miatt, ezért a családnak is jobb, ha nem engem kell sajnálni. A családi együttlétek ilyenkor mindig felszaggatnak egy csomó sebet, ami miatt jobbnak látom, hogy elmeneküljek. Ezen felül nőként ott a feszültség és a kényszer, hogy főzz, csomagolj, legyél jó asszony. Ez nekem stresszes."

Ám nem mindenki menekül

Van, aki viszi magával a karácsonyt. Ilyen volt Viktória és családja is: "Gyerekkoromban, körülbelül 6-20 eves koromig a szüleimmel es testvéremmel utaztunk el együtt ünnepekkor. Csak és kizárólag belföldre. Legtöbb esetben egy balatonboglári üdülőbe. Ezenkívül sokat voltunk karácsonykor, illetve szilveszterkor Sopronban és Szegeden is." Viktória szerint az egész család számára örök emlékek maradtak ezek az ünnepek – és ahogy Kitti megszabadult a kötelezettségektől, úgy Viktória anyukája is: "Anyunak nem kellett egész nap főznie, takarítania, készülődnie. A pihenés nem csak pár napig tartott. Mintha egy hétig karácsony lett volna."

Kéünk illusztráció
Fortepan / Beyer Norbert

Torres Dani egyszerűen praktikus okoknál fogva tervezett utazást karácsonyra: ilyenkor van rá ideje. Ám ha ez éppen nem sikerül – mint például idén, új lemeze munkálatai miatt – akkor ugyanúgy a családdal ünnepel: "Szerencsére nálunk sosem a konzumizmus járta át az év ezen időszakát, és szigorúan tartjuk is ezt, hogy valóban arról szóljon az ünnep, amiről kell: egymásról."

Problémák a távolban

Az első karácsony sokaknak nem könnyű. Kitti úgy érezte, hogy elhagyni karácsonykor a családot, egyszerűen "valahol nem helyénvaló." Laci máig nem tud szabadulni az érzéstől: „A Facebook rásegít erre. Látom, hogy nem jó, amit csinálok, hiszen szinte mindenki otthon van karácsonykor.”

Daninak viszont egészen mással gyűlik meg ilyenkor a baja: „A másnapot senkinek sem kívánom, főképpen ha 3500 méteres magasságban kell 25-30 kilométert legyalogolni. De mikor hallom, hogy a serpák is jobban szuszognak a megszokottnál, eszembe jut, hogy mennyire hihetetlenül fantasztikus élmény is ez az egész, hiszen az Annapurna lábánál tölteni az ünnepet, majd körbemenni a faluban és az ottlakókkal karöltve énekelni bármit egy kis hegyi folyó partján, miközben süt le ránk a hold, és ezüst fényben ragyognak a hétezres csúcsok... Azt hiszem valami hasonló dolgot neveznek áldásnak."

Laci és Anikó, ha elutaznak, teljesen hátat fordítanak az ünnepeknek. "Mert a családi templombajárásnál rosszabb a hotelben szervezett szentesti buli" – tartja László. Anikó sem érezte különösebben szükségesnek, hogy az ilyen rendezvényeken részt vegyen: "Számomra azonban nem a külsőségek fontosak. "Idebent" pedig bármikor lehet ünnepelni."

Viktória viszont nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy ezekről a helyekről hiányzik a karácsonyi hangulat. És nem csak amiatt, mert a családdal hotelszobájukban ugyanúgy díszítettek fenyőt, mint más családok a nappaliban: "Tökéletes hangulatot teremtettek. Volt ünnepi program és menü.”

Karácsony… picit itthon is

Az itthoni karácsonytól teljesen senki sem szakad el. Ha Laci utazik is, az ajándékokat a gyerekeknek minden esetben személyesen adja át. Ezzel Kitti is hasonlóan van: december 24-én délelőtt együtt ünnepel húgaival, nagy fa körül, ünnepi menüvel. Anikónál is csupán egy családtag van, aki miatt az írónő kész a kompromisszumra: "Amióta az unokám megszületett, próbálom úgy intézni, hogy szenteste még vele lehessek, s csak másnap oldok kereket."

Kéünk illusztrácuó
AFP / Stephen Lux

Bár sokak számára az otthonunktól távol töltött karácsony idegen lehet, a life coachként is dolgozó Sándor Anikó szerint valójában sokak számára az ünnep valójában éppen hogy teher: "Ilyenkor kiéleződik a magány, az ellentétek, a szeretet ünnepe környékén több a szomorú, segítségre szoruló ember. Ezért én mindenkinek, aki sóhajtozva indul neki a karácsonyi-szilveszteri időszaknak azt javaslom, hogy ne kínozza magát! Nem fontos Baliig vagy Argentínáig repülni, isteni helyek vannak Magyarországon is. Igen, akár egyedül is! Valóságos kis Caminókat lehet pár nap alatt bejárni lélekben ilyen helyzetekben."

A karácsonyi utazást Dani sem teherként éli meg: "Az utazást tartom az egyik legnagyobb ajándéknak az életben. Az sem ritka, hogy az utazásnak olyan elemi ereje van, ami életeket, gondolkodásmódokat változtathat meg, és életreszóló barátságok vagy egyéb kapcsolatok is kötődhetnek.”

És valljuk be… ez sem rossz ajándék, nem?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!