szerző:
Kovács Gellért

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró harmadik közös munkája értékes, szép film. Odaadással és szívből teljesíti, amit a tavalyi Gulág-emlékév megkívánt tőle. Örök tél. Kritika.

A berni követ és a Félvilág után már nem is meglepetés, hogy az összeszokott páros újabb történelmi témából bontott ki igényes zsánerfilmet. Sőt, tulajdonképpen igencsak megnyugtató, hogy Szászban és Köbliben ennyire meg lehet bízni – bármihez nyúlnak, azt végig lehet nézni, mégpedig büszkén, hisz filmjeik tisztelettel, kellő intelligenciával, jó színészeknek pazar játéklehetőséget biztosítva szórakoztatnak nagykönyvszerűen. Most egy kicsit jobban tankönyvszerűen, hisz az Örök tél a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült, így nyilván volt elvárás az alkotók felé. Akik úgy feleltek meg ezeknek, hogy a végeredményen kicsit sem érződik semmiféle görcsösség, kapkodás, felszínesség. Csak empátia. Abból meg sohasem elég.

Az Örök tél a sváb Irén története (Gera Marináról sokat fogunk még hallani, legalábbis nagyon remélem), s még néhány nőé (Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Kurta Niké, Farkas Franciska), akikkel ugyanabba a munkatáborba kerül 1944. karácsonyán. A film fele a reménytelenségről szól, pontosabban arról, ahogy Irén ráébred arra, hogy bár a szovjetek célja nem feltétlenül az, hogy a lágerbe hurcoltak meghaljanak, de nem is különösebben zavarja őket, ha megfagynak, vagy elviszi őket a legyengülés, vagy valamilyen rút, fájdalmas betegség.

Lassú ez a ráébredés, Irénnek el kell engednie saját naivitását, s emberségéből is eltűntet valamennyit a Donyec-medence pokla. A túlélés ára ugyanis az – s ezt Szász és Köbli a lehető legdrámaibban közli a nézővel, hatásos jeleneteken keresztül, hóviharral, farkassal, megható hallucinációkkal, s megbocsájtható szájbarágással –, hogy muszáj magával foglalkoznia, csakis magával, de úgy, hogy ne vágyakozzon vissza a múltba, s amennyire egy édesanya egyáltalán képes lehet rá, engedje el, s ragaszkodjon a mosthoz. Sorstársai is hasonlóan döntenek – kinek sikerül, kinek nem. De Irén se magától tanulja meg a leckét. Neki se menne egyedül.

S itt köti meg Szász az egyetlen kompromisszumot, hogy a történet második felére kicsit műfajt is váltson: romantikát engedélyez a munkatáborban, de olyat, ami nem semmisíti meg a drámát, csak elősegíti, hogy az Örök télből valóban a kitartás lírai dicshimnusza válhasson a végére. De még ezt is körültekintően teszi, nem engedi el egyik karakterének se a kezét, hiába lép be a középre Rajmund, pontosabban az ő megformálója, Csányi Sándor, akinek láthatóan nagyon fontos ez a szerep, hisz hosszú idő óta először kapott igazi színészi feladatot jelentő filmszerepet. Itt mindenkivel foglalkozni kell – mert mindegyik szereplő egy sorstípus, akik mind megjárták a maguk Gulágját. Benne vannak a 250 ezerben.

©

De ezzel együtt is megindokolható Irén és Rajmund kapcsolata, vagyis hát az, hogy a film hangulata az ő párosukkal „könnyedebbé” válik. A sztori így sem veszít a feszességéből, s a zárlat érzelmi sokrétűsége is sokat köszönhet ennek a szerelemnek. Bár azzal, hogy a cigivel „üzletelő” férfi lesz a nő kvázi tanítója is a táborban, a cselekmény az addig tapasztaltaknál még inkább didaktikusabbá válik, a lélektani rész leegyszerűsödik – hisz Szász és Köbli vele, azaz Rajmunddal mondat ki olyan dolgokat, amelyeket talán kevésbé direkt közvetítésen keresztül is el lehetett volna juttatni a nézők felé. Rajmundból lesz az „üzenetember”. De még ez sem igazán zavaró, inkább csak egy olyan döntés, amely sokaknak megkönnyítheti a film befogadását.

Az Örök tél a Szász-Köbli duó eddigi leghosszabb, leglátványosabb, legtöbb szereplőt mozgató, s egyben legösszeszedettebb filmje is. Nagy András operatőri munkája természetesen mozivászonért kiált, Parádi Gergely zenéje is bőven hollywoodi szint, s még a hangulatában erősen spielbergi befejezésbe se buknak bele (amelynek felépítését tekintve Christopher Nolan zárójelenete is visszaköszönhet az Eredetből). Kicsit sem bántam meg tehát, hogy az év legjobban várt magyar bemutatói között egy tévéfilmnek is kiemelten szurkoltam.

©

Az pedig, hogy minden erényével együtt úgy érzem, hogy – mivel a hasonló nemzetközi mozgóképekhez képest újat nem mutat, de azt a szintet nagyon is teljesíti – leginkább középiskolás diákoknak, vagyis az oktatásban lehet hasznos az Örök tél, részemről véletlenül sem lenéző megállapítás. Ez az alkotópáros (no meg a magyar kortárs film, úgy általában) bőven bizonyított már annyit, hogy véletlenül se valamiféle önbizalomhiányos magyar mérce szerint forduljunk feléjük.

Szásznak és Köblinek most már a mozinak kell filmeket készíteniük, ők aztán tényleg kinőtték a képernyőt – alig várom az Apró meséket, amelyre, ha minden igaz, jövőre, nagyjából ilyenkor, végre jegyet válthatunk.

Az Örök tél premierje február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, este 9-től lesz a Duna tévében.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Balavány György Kult

Magyarországon a kisemberekről érdemes beszélni

Az óesztendő utolsó előtti napján debütált a tévében, de már fontos fesztiválokat megjárt a Félvilág című film, az azt körülvevő hype a rendezőn és a színészeken túl jórészt a forgatókönyvírónak szólt. Köbli Norbert szerint jó irány, hogy az új filmtámogatás a forgatókönyvekre fókuszál, de egy támogatói döntéshez ez önmagában kevés. Van-e magyar arculata az itt készült filmeknek? Születnek-e új megoldások a filmek eladásához? Nem lett volna jobb moziban vetíteni a Félvilágot? Interjú.

Trump azt nevezi ki kabinetfőnöknek, aki szörnyű embernek nevezte őt

Trump azt nevezi ki kabinetfőnöknek, aki szörnyű embernek nevezte őt

Négy fegyveres rángatta ki Hadházyt a közmédia székházából

Négy fegyveres rángatta ki Hadházyt a közmédia székházából

Az év csapata a magyar vizipóló válogatott

Az év csapata a magyar vizipóló válogatott

Mészáros Lőrinc óriási élelmiszeripari holdingot hozott létre

Mészáros Lőrinc óriási élelmiszeripari holdingot hozott létre

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Klimt és Schiele művészete a moziban

Klimt és Schiele művészete a moziban