szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kopasz, Felhő, Eső, Kiwi, Bogyó és Babóca – csak néhány utónév azok közül, amelyeket az utóbbi időben az MTA elutasított.

Hetente tíz-tizenöt javaslat érkezik a Magyar Tudományos Akadémia névbizottságához, amely arról dönt, hogy milyen keresztneveket engedélyeznek anyakönyvezni Magyarországon – írja a Magyar Idők.

Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében működő utónévbizottság tagja a lapnak elmondta, tavaly összesen háromszáz keresztnévjavaslat érkezett hozzájuk, de ebből mindössze 38 férfi- és 18 női nevet javasoltak bejegyzésre.

Így vált hivatalossá férfinévként a Krizantusz, a Milen, a Lemmi, a Levin, a Timoti, a Néró, a Napóleon, a Bentli, az Árpád-korban használatos Barla, az arab eredetű Naim, a héber eredetű Báruk, az afrikai eredetű Berkó (amelynek jelentése elsőszülött), a női nevek közül pedig a Meril, a Nea, a Miletta, illetve a Medina (amelynek jelentése a próféta városából való). Az elmúlt hónapokban elfogadták az Alekszej és a Holden férfinevet, valamint a Jola, Norella, Valina, Bogdána és Hannabella női nevet is.

Jóval hosszabb tehát az elutasított nevek listája, köztük olyanokkal, mint

Mazsola, Keti, Elizabeth, Máseny, Babi, Kiwi, Erdőcske, Hattyú, Pötyi, Zene, Éden, Csibécske, Felhő, Kopasz, Balaton, Eső, Cukorka, Bogyó és Babóca.

A magyar utónévlista már több mint négyezer nevet tartalmaz, és míg korábban a dél-amerikai szappanoperák befolyásolták a trendeket, most a török sorozatok vetítésének hatása érezhető, sok ott hallott név elfogadása iránti kérelmet kap az utónévbizottság, amely eldönti, hogy a javaslatok közül melyek alkalmasak anyakönyvi bejegyzésre.

Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember is, a bizottság tagjai pedig gyakorlatilag hetente üléseznek. Sokszor régi okleveleket, dokumentumokat, történelmi névre hivatkozáskor az Árpád-kori személynévtárat is tanulmányozzák, de a döntések meghozatala előtt történészeket, irodalmárokat, nyelvészeket is bevonnak.

A fő szempont az, hogy

Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni.

A többszörös becéző formát el szokták utasítani, ilyen az Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó vagy Misike, de azt sem engedik, hogy valaki olyan nevet adjon a gyermekének, amely hátrányos lehet a viselőjére nézve, ilyen az elutasítottak közül a Kopasz, a Betyár, a Szamos, a Táblácska, a Balaton és a Cukorka. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatják, ha a használatuk a középkorra nyúlik vissza, mint például a Gergő, a Janó és a Jankó.

2010 óta az újszülötteknek adott leggyakoribb fiúnevek egyébként a Bence, Máté, Levente, Dávid, Balázs, Ádám és Milán, a lányoknál pedig a Jázmin, Anna, Hanna, Nóra, Zsófia és Boglárka.

Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gifeket, videókat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!