Ha a klasszikus kínai negyedekre gondolsz, akkor először talán London vagy San Francisco jutnak az eszedbe, mert ezekben a városokban annak idején lakónegyedként kezdtek kiépülni a kínai negyedek. A Monori Center és környéke viszont más utat jár be. Itt először kialakultak az üzletek, a nagykereskedések, amelyek aztán vonzani kezdték a kínai lakókat is

– mondja Henry Csü, a kínai ruhák és kiegészítők nagykerének, a Mázsa téri Monori Centernek a projektmenedzsere. Budapesten két kisebb kínai negyedről beszélhetünk, az egyik magját a nyolcadik kerületi józsefvárosi piac alkotja, a másikét a streetfood-piacnak is otthont adó, X. kerületi Monori Center. Mi elsősorban az utóbbi miatt kerestük fel a helyet, de előbb lássuk, hol is vagyunk.

Máté Péter

A Monori Centerben jelenleg nagyjából 80 ezer négyzetméteren terülnek el a bemutató üzletek, és ugyanekkora területen vannak a raktárak is, ahová befutnak Kínából, Olaszországból és Bangladesből az import, többségében ruházati cikkek.

Ezek a nagykerek a közép-európai régiót látják el, így hétfőtől péntekig a környező országokból – Csehországból, Szerbiából, Lengyelországból – érkeznek a kiskereskedők, hétvégenként pedig a magyar „Ázsia Centerek” beszerzői jönnek fel Pestre. A bevételeknek nagyjából a 80 százalékát nem a magyarországi vásárlók generálják, hanem a szomszédos országokból érkezők.

A Monori Center ügyvezetőjének, Szung Jinannak az édesapja nagyjából húsz évvel ezelőtt látta meg a lehetőséget az ingatlanfejlesztésben: felvásárolta azokat az épületeket, amelyek jelenleg a Monori Center részét képezik, helyrepofozta az akkor még teljesen lepukkant környéket. Ennek köszönhetően mostanra viszonylag egységes utcakép uralja a kőbányai Chinatownt, 2012-ben kicsinosították a „főutcát” is (Jegenye utca), ami ez esetben annyit jelent, hogy új térköveket tettek le, fákat ültettek és egységesítették a kirakatszintet.

Máté Péter

Ettől függetlenül ne egy, a filmekből is jól ismert, zsúfolt, kínai építészeti elemekkel és lampionokkal feldíszített negyedre gondoljunk, az utcafronti csinosítgatások ellenére az épületek viszonylag egyhangúak, ottjártunkkor, egy csütörtök kora esti időpontban pedig az utcák nagyrészt kihaltak. Ez azért van, mert a környék fő profilja a nagykereskedelmi tevékenység, a kínai lakosság Kőbánya más részein lakik.

Az itt lévő ingatlanok kezelésével foglalkozó Szung Jinan és Henry Csü szerint nem lesz ez mindig így, mert a tavaly év elején, a center közelében felvásárolt telekre, valamint a streetfood-piac melletti parkolók helyére lakóházakat akarnak építeni. Az a szándékuk, hogy a városrésznek saját, jól definiálható identitása legyen (a Facebook-oldala is ezt sugallja), és a világ más kínai negyedeihez hasonlóan, a helyi nyelvet nem beszélő kínaiaknak egy helyen mindent elérhetővé tegyenek.

Máté Péter

Öt keresztény templom is van a negyedben, amelynek legfőbb oka az, hogy a legtöbb kínai bevándorló elsősorban két tartományból, a keleti parton található Csöcsiangból és Fucsienből érkezett Magyarországra, ezeken a területeken pedig eleve nagyobb a keresztény populáció. Az itt élő kínaiak nem tartoznak egyik Magyarországon ismert felekezethez sem, vallásos szemléletük leginkább a reformátusokéhoz hasonló – mondja Szung Jinan.

Tavaly szeptember óta már magyar-kínai orvosi központja is van a negyednek, a magánintézményben hat kínai és három magyar orvos dolgozik. Noha az egészségügyi intézet célcsoportja eredetileg a kínai lakosság volt, a központban érdekes módon több magyar páciens fordul meg, mint kínai.

Máté Péter

Minden feltétel, amely egy élő városrészhez szükséges, nagyjából tehát adott. Nemcsak streetfood-piaca van a nagykereskedelmi központnak, hanem 13 kínai étterem is működik itt (ezekről bővebben az Offbeat Budapest oldalán találunk egy beszámolót), valamint kínai élelmiszerboltokat, többek között a kínai „Tescót”, a Dunapanda áruházat is megtaláljuk a negyedben. Henry Csü szerint itt minden olyan áru elérhető, ami Kínában is. Többféle tofu közül lehet válogatni, a rizst pedig több tíz literes zsákokban árulják. A Magyarországon máshol ritkán elérhető kínai zöldségeket Budapesthez közeli gazdaságokban termesztik fólia alatt, a halakat, rákokat pedig nagyrészt Olaszországból hozzák. Itt az ideje, hogy kiderítsük, mihez kezdenek ezekkel a hozzávalókkal.

A kínaiak is ezt teszik

Akkor tobzódjunk. Szecsuáni borssal és chilivel jó vastagon beszórt ponty, fokhagymával megpakolt osztriga, pikáns grillezett császárhús, lótuszlevélbe csavart csirke, forró tésztaleves. Egy hosszú sörsátor alatt vacsorázunk, a piacnak mind a nyolc standjáról igyekszünk rendelni: mivel a kínai konyha híresen nem egységes, így próbáljuk a különböző régióik ízeit és receptjeit „egy tányéron” ötvözni.

Gyömbéres pacal

Máté Péter

Az ételeket Szung Jinan és Henry Csü tolmácsolásában és meghívására kóstoljuk végig. Hat évvel ezelőtt ugyanis ők ketten álmodták meg az elsősorban a helyi, úgy 30-40 ezresre becsült kínai közösség számára létrehozott streetfood-piacot a center mögötti parkoló tövében. Jelenlegi céljuk pedig, hogy a magyarok is rákapjanak a piac ízeire.

A helyben és frissen készített, sütött/grillezett/főzött gyorskaja ugyanúgy alapvető eleme a kínai étkezési kultúrának, mint mondjuk az éttermek többségéhez tartozó privát szobák, ahol diszkrét körülmények között lehet nyugodtan ebédelni és megvitatni az üzleti ügyeket. Az emberek Kínában a munka után nem egy bárba, kávézóba vagy kocsmába ülnek be kiengedni a fáradt gőzt, hanem a kollégákkal, barátokkal esznek egy jót valamelyik utcai standnál vagy piacon – mondja Jinan. Érezhetően van igény erre Budapesten is, a kőbányai piac este hat után kezd megtelni élettel, gyorsan fogynak a szabad asztalok.

A képre kattintva galéria nyílik

Máté Péter

Talán már mondani sem kell, hogy a belvárosi, pár száz forintos menüket kínáló kínai étkezdéknek valójában semmi közük nincs a kínai gasztronómiához. Nemcsak a főváros néhány nívós kínai éttermében (Spicy Fish, Taiwan, Wang Mester Kínai Konyhája) kapunk valami egészen mást, mint amit a zsírban és édes, mézgás szószban ázó csirkefalatokat áruló büfékben megszokhattunk, hanem a streetfood-piacon is.

Az egész nyáron át mindennap nyitva tartó piac kínálata hasonló az éttermi kínálathoz, ami nem véletlen, hiszen Budapest legnépszerűbb kínai éttermei közül többnek is van standja. Az árak – főleg egy piachoz képest – nem alacsonyak; átlagosan 3-4000 forint körül lakhatunk jól, igaz, ez még mindig elmarad a budapesti top kínai éttermek áraitól. Lényeges különbség az éttermi kínálathoz képest az is, hogy az utcán a grillezett fogások dominálnak. Nyársra húzott tintahallábakat, rácson sütött bárányhúst is ehetünk, és népszerűek a grillezett gombák is, mint a baconbe csavart enoki, vagyis a téli fülőke Kelet-Ázsiában kedvelt változata.

Igen, csíp

Henry Csü szerint regionális eltérésektől függetlenül elmondható, hogy grillezéshez a bárányhús egész Kínában favorit, köretet pedig abban a formájában, ahogy mi megszoktuk – hús és mellé legalább kétszer annyi rizs vagy krumpli – ritkán esznek. A mi asztalunkra nem is kerül ezúttal rizs vagy tészta, inkább a zöldségekkel erősen megtámogatott húsok közül válogathatunk. Az ínyencek az eddig említetteken kívül ehetnek gyömbéres pacalt, omlós csirkelábakat, osztrigát, és a szájzsibbasztóan csípős szecsuáni borssal és chilivel meghintett pontyot is, ami babos, uborkás körítéssel rotyog a saját levében.

Omlós csirkeláb.

Máté Péter

Rossz hír, hogy a piac nem éppen vegetariánus-, pláne nem vegánbarát hely (bár grillezett zöldséget lehet kapni), viszont a húskedvelő, de kevésbé bevállalós vendégek – azok, akik a belsőségek és a különféle tengeri élőlények elfogyasztásának már a gondolatától is rosszul vannak –, megtalálhatják a számításaikat. Nekik ajánljuk a csirkés fogásokat, a húsos táskákat (jiaozi) és a la mian tésztalevest (japán megfelelője a rámen). Utóbbi elkészítése látványosságnak sem utolsó: szemünk előtt nyújtják a ruganyosságáról híres tésztát. A csípős ételek mellé érdemes megkóstolni a kínai mungóbablevest is, amely édes és hidegen hozzák ki, csillapítja az égő gyomrot; a szecsuáni bors után egy-két kanál ilyen leves, és helyreáll a világ rendje.

A mi egyik kedvencünk a haltészta (fish ball), amely egész Kelet- és Délkelet-Ázsiában népszerű, speciálisan elkészített halőrleményből és liszt keverékéből áll össze. Valóban olyan, mintha tésztát ennénk, a piacon sertéshússal, gombával megtöltött és kisütött változatait is megtaláljuk.

Máté Péter

A kínai gasztronómiának nem a desszert az erőssége, ennek ellenére a kínai kenyér kifejezetten édes, és a piacon tápiókapudingot, fagyit is lehet kapni. Érdekesség, hogy az egyik legnépszerűbb édesség is európai eredetű, a Portugáliából is ismert vaníliás süti (pasteis de Nata) még abban az időben terjedt el a Távol-Keleten, amikor Makaó portugál gyarmat volt.