Miért választ magának egy újonnan nyitó hely érthetetlen nevet? Reméljük, nem minden edukálási szándék nélkül. Legalább is, ami az irodalomtörténetet illeti, ami valljuk be, több ponton is találkozhat a kocsmatörténettel.

Krúzer – senki se higgye, hogy lúzer, mert nem ugrik be, mit is jelenthet ez. A nevet a magyar irodalom nem kisebb alakja, mint P. Howard, alias Rejtő Jenő ihlette, aki mint afféle tisztességes íróember maga is lelkes látogatója volt az Erzsébetváros mindenféle kávéházainak, kifőzdéinek, de leggyakrabban a kártyatermekben fordult meg. Kártyában a szerencse ritkán állt mellé, így hiába fizettek jól kiadói, az írót állandó adósság nyomasztotta. Ezt a kocsmából, zenés kávéházba, onnan törzskávéházba, majd kártyaterembe jövéssel-menéssel próbálta ideig-óráig feledtetni magával. A cirkálást meg – társaságával – elnevezte krúzolásnak, ami nagyjából a célirányos csatangolás, azaz a kocsmák közti járkálás bennfentes szinonimája lett.

Rutinos kocsmai versenyzők ezt a sportot anélkül, hogy tudnák, milyen irodalmi ösvényen taposnak, manapság is űzik. Sőt, mintha a sörözők közötti vonulás már tömegsport jelleget öltött volna. A város bizonyos részein tutira. Ha erről meg szeretnénk győződni, akkor elég egy este bolyongani a pesti Dohány utca–Király utca–Kertész utca alkotta Bermuda-háromszögben, és látni fogjuk, ahogy kisebb-nagyobb csoportok krúzolnak a romkocsmák, divatos kajáldák és kézműves sörözők között. Nincs olyan, aki itt ne találná meg a kedvére való bázisokat, a fogára való tápokat és a trendi söröket. S mert a kocsmajárók nyughatatlan természete nem éri be az egy helyben üldögéléssel, sokan vannak állandó mozgásban.

A Klauzál utca Rákóczi úthoz közeli részén pár hete nyílt egy újabb hely, ami szintén a bulinegyed népszerűségére és az újonnan épült irodaházakból kiszabaduló „munkásosztályra” alapozza a forgalmát. A negyed peremén járunk, itt már nincs akkora tolongás, de a leginkább egy tiszta világos kávéházra emlékeztető Krúzer minden bizonnyal meg fogja találni közönségét. A környékbeli helyekkel szemben némileg visszafogott elegancia és egyszerű, letisztult enteriőr fogadja a betérőket. A söröző egész utcai frontján kirakatablakok vannak, így napközben élvezhetjük a természetes fényt és egész nap bámészkodhatunk az utcai forgalomra. Már, ha megengedhetjük magunknak napvilágnál az ejtőzést (akkor biztos nem valamelyik irodaházból jövünk…).

A Krúzer steampunk sörcsapjain a magyar kézműves sörök folynak át. Ottjártunkkor a Rothbeer, a HOP TOP, a MONYO, a First és a Hedon söreiből lehetett választani – a környékhez mérten nem is szemérmetlenül magas áron. A hely bónuszként koktélok és borok szép választékát is kínálja, de kiemelt szerepet kap a speciality kávé is, termőhely szerint szelektált fajta. A 100% arabica Brazil Fazenda Lagoa kávé, amit egy kicsit sötétebbre pörköltek, izgalmas alternatívája a klasszikus olasz eszpresszóknak.

Az italok mellé természetesen étel is dukál, naná, hogy mindenekelőtt klasszikus hamburgerek, grillkolbászok és mexikói tortillák.

Ha a nyelvi lelemény elegendő garancia lenne egy vendéglátóhely sikeréhez, akkor a Krúzer minden bizonnyal máris feliratkozhatna a bulinegyed sikeres kocsmái közé. De várjuk meg, mit szól a krúzoló közönség.