Minden kocsma megtalálja a maga közönségét. Vagy fordítva?
Miért választ magának egy újonnan nyitó hely érthetetlen nevet? Reméljük, nem minden edukálási szándék nélkül. Legalább is, ami az irodalomtörténetet illeti, ami valljuk be, több ponton is találkozhat a kocsmatörténettel.
Krúzer – senki se higgye, hogy lúzer, mert nem ugrik be, mit is jelenthet ez. A nevet a magyar irodalom nem kisebb alakja, mint P. Howard, alias Rejtő Jenő ihlette, aki mint afféle tisztességes íróember maga is lelkes látogatója volt az Erzsébetváros mindenféle kávéházainak, kifőzdéinek, de leggyakrabban a kártyatermekben fordult meg. Kártyában a szerencse ritkán állt mellé, így hiába fizettek jól kiadói, az írót állandó adósság nyomasztotta. Ezt a kocsmából, zenés kávéházba, onnan törzskávéházba, majd kártyaterembe jövéssel-menéssel próbálta ideig-óráig feledtetni magával. A cirkálást meg – társaságával – elnevezte krúzolásnak, ami nagyjából a célirányos csatangolás, azaz a kocsmák közti járkálás bennfentes szinonimája lett.
Rutinos kocsmai versenyzők ezt a sportot anélkül, hogy tudnák, milyen irodalmi ösvényen taposnak, manapság is űzik. Sőt, mintha a sörözők közötti vonulás már tömegsport jelleget öltött volna. A város bizonyos részein tutira. Ha erről meg szeretnénk győződni, akkor elég egy este bolyongani a pesti Dohány utca–Király utca–Kertész utca alkotta Bermuda-háromszögben, és látni fogjuk, ahogy kisebb-nagyobb csoportok krúzolnak a romkocsmák, divatos kajáldák és kézműves sörözők között. Nincs olyan, aki itt ne találná meg a kedvére való bázisokat, a fogára való tápokat és a trendi söröket. S mert a kocsmajárók nyughatatlan természete nem éri be az egy helyben üldögéléssel, sokan vannak állandó mozgásban.
A Klauzál utca Rákóczi úthoz közeli részén pár hete nyílt egy újabb hely, ami szintén a bulinegyed népszerűségére és az újonnan épült irodaházakból kiszabaduló „munkásosztályra” alapozza a forgalmát. A negyed peremén járunk, itt már nincs akkora tolongás, de a leginkább egy tiszta világos kávéházra emlékeztető Krúzer minden bizonnyal meg fogja találni közönségét. A környékbeli helyekkel szemben némileg visszafogott elegancia és egyszerű, letisztult enteriőr fogadja a betérőket. A söröző egész utcai frontján kirakatablakok vannak, így napközben élvezhetjük a természetes fényt és egész nap bámészkodhatunk az utcai forgalomra. Már, ha megengedhetjük magunknak napvilágnál az ejtőzést (akkor biztos nem valamelyik irodaházból jövünk…).
A Krúzer steampunk sörcsapjain a magyar kézműves sörök folynak át. Ottjártunkkor a Rothbeer, a HOP TOP, a MONYO, a First és a Hedon söreiből lehetett választani – a környékhez mérten nem is szemérmetlenül magas áron. A hely bónuszként koktélok és borok szép választékát is kínálja, de kiemelt szerepet kap a speciality kávé is, termőhely szerint szelektált fajta. A 100% arabica Brazil Fazenda Lagoa kávé, amit egy kicsit sötétebbre pörköltek, izgalmas alternatívája a klasszikus olasz eszpresszóknak.
Az italok mellé természetesen étel is dukál, naná, hogy mindenekelőtt klasszikus hamburgerek, grillkolbászok és mexikói tortillák.
Ha a nyelvi lelemény elegendő garancia lenne egy vendéglátóhely sikeréhez, akkor a Krúzer minden bizonnyal máris feliratkozhatna a bulinegyed sikeres kocsmái közé. De várjuk meg, mit szól a krúzoló közönség.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
