szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?

Néhány évtizeddel ezelőtt az ország összes cipőgyárában gyártották ezt a „szegedikumot” és exportcikknek is számított, ma már szinte csak egyetlen mester készíti a tavaly újragondolt szegedi papucsot.

Fénykorát 1950 és '80 között élte, az egész országban árulták, szinte minden hazai cipőgyárban, még a szombathelyi Sabaria Cipőgyárban, valamint az Április 4. Cipőipari Szövetkezetben is gyártották. A nagyüzemileg előállított, viszonylag olcsó papucsokat akkoriban főleg ajándékba vásárolták, jellemzően külföldieknek.

Az oroszokhoz is nagy tételben vitték ki a papucsokat, szerették, mert kényelmes is volt

– meséli Sallayné Zsuzsa szegedi papucskészítő. 40 éve még sok ember élt a szegedi papucsból. Nem csak a tömegtermelésből. A vásárlók ugyanis az olcsóbb, gyári változatok mellett a különböző stílusokat képviselő, sajátos díszítőelemeket használó mesterek egyedi, kézműves munkái közül is válogathattak.

Ma már szinte csak Sallay Tibor és felesége, Zsuzsa őrzi a papucskészítés csaknem félezer éves művészetét és mesterségét. Zsuzsa akkor került kapcsolatba a cipőkkel, amikor megismerte a férjét: ma a vállalkozás operatív ügyeit, a megrendelőkkel való kapcsolattartást intézi, emellett az anyagbeszerzésért, szabásért, varrásért is felel. Sallay Tibor kézműves családba született: a dédszülei szegedi papucsokat készítettek, két nagybátyja is cipész volt; ő – édesapja nyomdokaiba lépve – előbb szabó lett, csak később tért át a cipőkészítésre. Korábban szerte az országban lehetett kapni Sallay-cipőt, a 1980-as években még 15 főt foglalkoztató üzemük volt. A változó gazdasági körülmények miatt Tibor ma már méretre, egyedileg készített (bespoke) férficipőket készít: a világ minden tájáról vannak megrendelői, legutóbb egészen Japánból utazott le Röszkére egy vevő. Sallayék 2009-ben felkérésre, kulturális misszióként kezdtek el a papucskészítéssel foglalkozni. Tibor az „utolsó szegedi papucsostól”, az akkor több mint 90 éves mesterembertől, Rátkai Sándortól tanulta meg a lábbeli készítésének fortélyait.

Sallay Tibor
©

Papucs - újratöltve

Bár Tiborék a hagyományos szegedi papucsot is folyamatosan újították formában, színben, hímzésben és díszítésben is, a mesterség megőrzése koránt sem volt nehézségektől mentes. Tavaly Attalai Zita cipőszobrász, cipőtervező a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatának köszönhetően Sallayékkal közösen elkészítették a Szegedi papucs Reloaded (vagyis újratöltve) mintakollekcióját. Tiborék minden papucsa kézzel készül, méretre, kis szériában. A bélés anyaga finom bőr, a sarkat is Tibor állítja elő, aki ehhez a munkafolyamathoz időközben kitanulta az asztalosmesterséget. Míg az „újratöltött” kollekció topánjait gépi hímzés díszíti, a hagyományos, egyedi papucsét kézi: a bársonyra hímzés ráadásul kivételes szakértelmet igényel. Egy papucs elkészítése úgy két napot ölel fel, a hímzés nélkül – azt jelenleg egy környékbeli nő végzi és hamarosan egy röszkei fiatal lány is be fog segíteni.  

A szegedi papucs tavaly felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékébe, ami újabb pályázati forrásokat nyit meg, de nem közvetlenül Sallay Tiborék, hanem a Szegedi Papucsért Alapítvány előtt. Hiába viszont az országos érdeklődés és összefogás a szegedi papucs életben maradásáért és népszerűsítésért, ha Tibornak nincs kinek átadnia a tudást. A reménysugár Dani fiuk, aki maga is cipész és hamarosan megnyitja saját műhelyét. „Szeretnénk folytatni az újragondolt kollekciót, viszont semmilyen megkeresést nem kapunk, hogy bárki is megtanulná ezt a szakmát, pedig jó lenne” – mondja Tibor.

©

Ki hord ma szegedi papucsot?

A hagyományos szegedi papucs eleve kényelmes, de a Sallayék által készített lábbeli a stabilabb sarokfelfekvésnek köszönhetően az erőteljesebb igénybevételt is állja. A néptáncos csoportoktól (egy csoportnak általában 10-20 pár papucsra van szüksége) származó, idén beinduló megrendelések jelenleg a kapacitásuk szinte teljes egészét lekötik. De nem csak a néptáncosok hordanak szegedi papucsot.

A mai napig él a hagyomány a Szeged környéki fiatalok körében: sokan készíttetnek az esküvőjükre, az újasszonytánchoz piros papucsot. A márciustól augusztusig tartó esküvőszezonban sok környékbeli ara rendel Sallayéktól: „volt, aki a ruhájához akarta a papucsot passzintani: pezsgő és pasztell barackszínben készítettük el neki. Azóta is hordja, színházba, vagy akár a hétköznapokon” – meséli Zsuzsa.

Az elmúlt években egyre erőteljesebben jelentek meg a nemzetközi divatban egyrészt a lapos(abb) talpú lábbelik, másrészt a hímzett, népművészeti, virágos motívumok. Sok divatház kínálatában bestseller daraboknak számítanak a hasonló termékek. A divathullám a szegedi papucsnak is kedvez: „huszonévesek is keresnek minket és rendelnek, bátran hordják a papucsokat akár farmerrel is. De azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődés kortól független, ugyanúgy hordják idősebbek is. Rugalmasak vagyunk, ha valaki éppen padlizsán lilát szeretne, vagy éppen sárga hímzéssel képzeli el a papucsát, elkészítjük neki” – mondja Zsuzsa.

©

Az a nemzetközi trend viszont nem kedvez Tiboréknak, hogy az olcsó, műbőr tömegtermékekhez szokott vásárlók sokallják itthon a 25 ezer forintot a papucsért. Jelenleg évente 60-80 pár papucs kerül ki a műhelyből, az idei évtől tapasztalnak kisebb fellendülést a zömében a Facebook-oldalukra befutó megrendelések számában. Forrás - és biztos vevők, viszonteladók - hiányában viszont nehéz komolyabb gyártókapacitást építeni. „Egyelőre elegen vagyunk a papucsok készítéséhez. Előbb biztos piac is kellene ahhoz, hogy esetleg új embereket vegyünk fel” - mondja Tibor. Pedig a szegedi papucs megállná a helyét a nemzetközi divatpiacon is, mert tényleg nincsen párja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!