szerző:
hvg.hu

Ez egy igazi "zombiteória", hiába cáfolják meg egyre többször, olyan népszerű, hogy még mindig elhisszük.

Még mindig tartja magát az elképzelés, hogy a születés sorrendje hatással lehet a gyerekek (és később a felnőttek) személyiségére. Mind hallottunk már ilyesmit: az első gyerek szorongóbb, de érettebb és ambiciózusabb, mert jobban odafigyeltek rá az akkor még tapasztalatlanabb szülők. Ehhez képest a kisebb lazább, kreatívabb, de sokszor lázadóbb is, mert neki már fel kell hívni magára a rutinosabb szülők figyelmét.

Ez a népszerű elmélet Frank J. Sulloway 1996-ban kiadott, Born to Rebel (kábé: Lázadónak született) című könyve nyomán terjedt el. Sulloway ebben azt állította, hogy a modern, nukleáris családban az elsőszülöttek sokkal inkább megkapják a szüleik figyelmét és erőforrásait – míg a további gyerekeknek egyre keményebben meg kell dolgozniuk ugyanezért. A gyerekkori viselkedés aztán a felnőtt személyiségében kristályosodik ki, foglalja össze a Washington Post.

©

Zombicáfolat 1.: Nincs köze a kockázatvállaláshoz

Ralph Hertwig, a berlini Max Plack Intézet pszichológusa most megkérdőjelezi ezt az elméletet. Hertwig egyébként 2002-ben maga is publikált egy tanulmányt Sulloway-jel közösen arról, hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik meg a szülők figyelme a gyerekeik között. Sulloway elmélete ugyanis Hertwig szerint is nagyon kézenfekvő.

Az elmúlt években egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a születési sorrend mégsem számít. Ezek a kutatások nagyobb merítéssel dolgoznak, több adatot elemeznek, megbízhatóbb statisztikai módszerekkel.

Hertwig a saját kutatásának is a Sulloway-féle előfeltevéssel állt neki: a felnőttkori kockázatvállaló viselkedést vizsgálva arra számított, hogy a testvérek között a fiatalabbak lesznek majd az igazi fenegyerekek. Az eredményei viszont cáfolták ezt.

A tudósok a kutatás résztvevőit klasszikusan kockázatosnak tartott döntésekről kérdezték, például a gyorshajtásról, a védekezés nélküli szexről stb. Emellett egy egyszerű kísérletben is részt vettek, el kellett dönteniük, hogy mit választanak: kaphatnak azonnal 10 dollárt (biztonságos választás), vagy szerencsejátékon tíz százalék esélyük van nyerni 100 dollárt (kockázatvállalás).

A kutatás egyértelmű eredménye az volt, hogy semmilyen mérhető összefüggés nincs aközött, hogy a részt vevő felnőttek közül ki hányadik testvér, és mennyire vállal kockázatot.

Hasonló eredményre jutottak akkor is, mikor 200 olyan ember családi hátterét vizsgálták, akik kifejezetten sok rizikóval járó életutat jártak be. Például Edmund Hillary, aki serpájával együtt először mászta meg a Mount Everestet, vagy a gerillavezér Che Guevara, vagy Rosa Luxemburg aktivista és filozófus.

Zombicáfolat 2.: A személyiségjegyeinket is érintetlenül hagyja

Stefan Schmukle és Rodica Damian 2015-ben végeztek átfogó kutatást a születési sorrenddel kapcsolatban. Schmukle és kollégái 20 ezer embert vizsgáltak meg az Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban; Damian és csapata pedig több mint 370 ezer amerikai középiskolás adatait vetette össze.

Mindkét kutatás azt találta, hogy a születési sorrend nincs hatással a személyiségjegyek dimenzióinak Nagy Ötösére (Big Five). Ezek a nyitottság, az extraverzió (mennyire magabiztos az illető, mennyire szabad az impulzusai kifejezésében), a céltudatosság, a kooperációra való hajlandóság és a szorongásra/dühre/depresszióra való hajlam.

©

Zombicáfolat 3.: Na, jó, az intelligenciára egy kicsit, de nem számottevően

Az intelligencia esetében ugyan találtak némi eltérést az elsőszülöttek javára, de ez olyan minimális (1-2 IQ-pont), hogy valójában egyáltalán nem befolyásolja az egyes emberek életét. A különbség okát hipotézis szinten abban vélik felfedezni, hogy az elsőszülöttek, amíg egyedül vannak, több mentális stimulust kapnak a szüleiktől, mint amikor már több testvér között oszlik meg a szülők figyelme.

Amerikában annak is inkább gazdasági és szociális okát találták, hogy az elsőszülöttek magasabb számban képviseltetik magukat a legjobb egyetemeken. Az Egyesült Államokban az egyetemi oktatás drága, így azt a jómódúbb családok engedhetik meg maguknak – ezek a családok viszont jellemzően eleve kisebbek, gyakran csupán csak 1-2 gyerekkel. A kutatók emellett azokra az esetekre is felhívták a figyelmet, mikor egy család a tradíciók vagy az anyagi lehetőségei miatt csupán az első gyereknek tudja kifizetni a felsőfokú tanulmányait.

Damian a születési sorrend teóriát amolyan zombiteóriának nevezi, ami annak ellenére tovább él, hogy egyre több tanulmány cáfolja.

A jelenség jó példa arra, hogy ha elfogadtunk egy elméletet, nehezen engedjük el.

(The Washington Post)

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

Állati maradványoktól bűzlik Rákospalotán egy erdős rész, a hatóságok tehetetlenek

Állati maradványoktól bűzlik Rákospalotán egy erdős rész, a hatóságok tehetetlenek

Fővárosi tömegközlekedés: négy napig semmi sem lesz ugyanaz

Fővárosi tömegközlekedés: négy napig semmi sem lesz ugyanaz

Ledobta a rendőrség a cukiságbombát

Ledobta a rendőrség a cukiságbombát