Balla István
Balla István

Nem félnek a budaörsi pedagógusok attól, hogy aláírták az Orbán Viktornak szóló nyílt levelüket, amelyben a miniszterelnököt az ígéretének megszegésére figyelmeztették. Mint mondják, nincs hova hátrálniuk, viszont a gyerekeknek példát kell mutatniuk.

Kedden dél körül még hétágra sütött a nap azok fölött a budaörsi nevelési és oktatási intézmények fölött, amelyeknek összesen 273 – pedagógus, gondozó, adminisztratív, illetve műszaki, karbantartói és egyéb segítői munkát végző – munkatársa névvel, címmel vállalta, hogy felhívja a figyelmet a közoktatás végletesnek tűnő problémáira.

Mindezt nyílt levélben fogalmazták meg, melynek igénye a múlt hónapban, az épp az MKKSZ által szervezett országos sztrájk délelőttjén tartott Budaörsi Pedagógiai Napon fogalmazódott meg. A végül hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumban többek között szóvá teszik, hogy az utóbbi évek történései és Orbánék legújabb nyilatkozatai (tudásalapú társadalom fontossága, technikumi rendszer visszaállítása stb.) bizonyították, a 2011-ben érdemi egyeztetés nélkül, felülről vezérelt átalakítások kudarcot vallottak. Egyben azt követelik, hogy rendezzék a 2013-ben a kormány által beígért pedagógusbéreket, illetve hogy a kudarc utáni újabb oktatási átalakításokba vonják be a szakmát is. Még ezen a konferencián eldőlt, hogy a levelet elküldik az ország minden oktatási intézményének, illetve létrehoznak egy honlapot is, hogy az ágazatban dolgozók csatlakozhassanak április végéig a kezdeményezéshez.

A végén pedig nem egy államtitkárnak, nem egy miniszternek, hanem magának Orbán Viktornak kívánják eljuttatni a levelet és az aláírásokat.

Hogy ebből lehet-e egy újabb, a 2016-oshoz hasonló „kockásinges” tanárlázadás (amit szintén egy nyílt levél indított el), arról néhány pedagógust kérdeztünk a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban.

©

Egy iskola, amely kiáll az igazáért

Az iskola előtt és az aulában normál élet folyik, a diákok beszélgetnek, nyüzsögnek, sehol egy molinó, sehol egy kockás ing. Mint a tanárok mondják, még nemigen tudnak a gyerekek levélről, bár páran már a Facebookon azért véleményezték (kifejezetten pozitívan). De nem is szeretnék, ha nagyon belefolynának ebbe a diákok, nekünk sem javasolták, hogy kérdezgessük őket. Végül is még nem nagykorúak, és – bár a kezdeményezők egyáltalán nem tartják pártpolitikai akciónak a levelet – jobb, ha távol maradnak az egésztől.

Végül a könyvtárban ülünk le több pedagógussal beszélgetni. Tanítási idő van, így aztán van, hogy valaki feláll, mert kezdődik az órája, más viszont beesik néhány percre és néhány gondolatra.

Emlékeztetnek, hogy az Illyés tanárai korábban sem hallgatták el a véleményüket az oktatási átalakításokról. Még az első Orbán-kormány idején, saját pénzből fizetett újsághirdetésben tiltakoztak, hogy az akkor készülő kerettantervek kidolgozásába és egyéb változtatásokba nem vonták be a pedagógusokat, valamint arra hívták fel a figyelmet, hogy rendezzék a béreket.

„A Népszabadságban és a Magyar Nemzetben akartuk feladni a hirdetést. Utóbbi nem hozta le, de az akkori oktatási miniszter még azelőtt értesült róla (nyilván a Nemzettől), mielőtt az megjelent volna a Népszabadságban. De Pokorni Zoltán legalább meghívott bennünket magához egyeztetésre – igaz nem sok sikert értünk el” – emlékszik vissza a közel két évtizedes esetre Gyeskó Ágnes, magyar-filozófia szakos tanár.

Ma a követelések pont ugyanazok: több beleszólás az oktatási átalakításokba, és a bérek rendezése – tesszük hozzá mi.

Később, 2011-ben az Illyés pedagógusai tiltakoztak az átgondolatlan és szerintük káros köznevelési törvény elfogadása ellen, majd az elsők között csatlakoztak a már említett miskolci felhíváshoz is.

©

"Egyenesen hazugság a fizetésemelés"

A több évtizede a pályán lévő tanárok egymás szavába vágva sorolják, hogy mennyire nem voltak (valós) egyeztetések az utóbbi idők oktatási reform-cunamijához. „Volt olyan, hogy megkaptunk egy anyagot a minisztériumtól, hogy véleményezzük, de képtelenül rövid határidőt adtak erre. És ha volt is észrevételünk, azok nem kerültek be végül az adott jogszabályba. És ilyen látszategyeztetés nem egyszer volt a törvényekről, alaptantervről” – mondják.

Tollner József matematika-fizika szakos tanár szerint, ha egyáltalán van egyeztetés, akkor a kormány úgy képzeli azt, hogy rögzíti a főbb pontokat – például az állami fenntartás, a centralizáció, a tankönyvpiac átalakítása stb. –, ahhoz nem lehet hozzányúlni.

„Pici részleteket esetleg véleményezhetnek mások, és azt ők vagy figyelembe veszik, vagy sem. Utána viszont mindig hangosan azt kommunikálják, hogy micsoda nagy egyeztetés volt.”

Mint mondja, a mostani követelésük másik pontjáról egyébként már nem is kellene egyeztetni, hiszen azt a kormány és Orbán Viktor már megígérte 2013-ban. Csak épp nem tartotta be. Ez a pedagógusbérek és az egyéb iskolai dolgozók bérének a rendezése volt. Akkor egy egyösszegű emelésről volt szó, és egyben arról, hogy a bérek vetítési alapja a mindenkori minimálbér lesz. Ebből lett egy öt részletben kapott emelés, aminek a végén idén a 2013-ban megígért bérnek a 97 százalékát kapták meg a tanárok. De még fájóbb, hogy kikerült az a törvényben korábban rögzített pont a jogszabályból, hogy a pedagógusbér számítási alapja a minimálbér. Úgyhogy, továbbra is a 2013-as szinten maradt a vetítési alap, noha azóta, közel másfélszeresére emelkedett a minimálbér.

Gyeskó tanárnő úgy véli, egyenesen hazugság a fizetésemelés. ”Lehet, hogy az alapbér néhány ezerrel nőtt, de nem kapunk meg egy csomó pótlékot, amit korábban megkaptunk – nincs kétszakos pótlék, nincs cafeteria, nincs túlórapénz, nyelvpótlék, helyettesítési pótlék, nincs jutalomra lehetőség.”

©

A nyílt levél megjelenésének időzítése akár kedvező is lehet

Nincs egyetértés a beszélgetőtársaink között abban, hogy mit várnak a mostani akciótól. Vannak kifejezetten szkeptikusak, ilyen például Szakállné Gulyás Katalin, aki azt mondja, „Ahogy eddig is le voltunk sajnálva, ezután is le leszünk. Még örüljünk, ha nem lesz valami retorzió.” De akkor is meg kellett szólalnunk – teszi hozzá.

Szintén nem túl bizakodó Gyeskó Ágnes. „Én nem szkeptikus vagyok, hanem konkrétan kétségbe vagyok esve az ország állapotával és a saját helyzetünkkel kapcsoltban. Nem azért írtam alá ezt a levelet sem, mert bármiben reménykednék. De azt gondolom, hogy a gyerekek nevelése nem csak arról szól, hogy irodalmat és filozófiát tanítok nekik, hanem arról is, hogy erkölcsi példát mutatok a magam személyében is. Ha kritikus, autonóm felnőtteket szeretnék nevelni, akkor az is kötelességem, hogy minden olyan helyzetben, ahol a demokratikus jogaimmal élhetek, azt meg is tegyem. Tehát nem csak lehetőség, hanem kötelesség az én olvasatomban kiállni az ügy mellett.

Ha a gyerekek látják, hogy mindezt tűröm, hogyan álljak eléjük? És persze azt is szeretném, hogy tükörbe tudjak nézni.”

Egyébként volt tanítványoktól már most rengeteg visszajelzés érkezett a Facebookon. Büszkék a tanáraikra, és örülnek, hogy ide jártak – írják a legtöbben.

©

A nyelvszakos tanár, Pelényi Rita úgy gondolja, hogy a nyílt levél megjelenésének időzítése akár kedvező is lehet, hiszen az egybeesik az idei tankönyvjegyzék megjelenésével, ami „egy horrorisztikus jegyzék”. Mint mondja, durván megkurtította a kormány a tavalyihoz képest is. „Nyelvtanárként tudom mondani: eszméletlen silány, alacsony minőségű könyvek vannak rajta, franciából ráadásul egyetlen – állami – könyvet lehet választani, ami annyira rossz, hogy nem lehet belőle tanítani.

Ha tisztességes, jó pedagógus akarok lenni, akkor állandóan meg kell kerülnöm a rendszert

Hozzáteszi, emellett belekényszeríti a rendszer a pedagógusokat egy teljesen álságos, cinikus minősítési rendszerbe, ami leginkább arra jó, hogy megossza a tantestületeket. Kifejezetten tragikomikus például, hogy ha valaki tovább akar lépni, egy csomó kompetenciának meg kell felelnie. „Az egyik ilyen az, hogy képes legyen a tanár a csoportjának megfelelően választani a tankönyvek közül. Ehhez képest én válasszak egyetlen könyvből! Nem tudom eldönteni, hogy ez az egész cinizmus, vagy szakmai alkalmatlanság.”

Tollner szerint ennél is durvább, hogy újra terjed az a mondás, hogy „bemész a terembe, becsukod az ajtót, és azt csinálsz, amit akarsz”. De, teszi fel a kérdést: „ezért küzdöttünk 1990 előtt? Hogy újra legyen egy olyan rendszer, amikor magunkra húzzuk az ajtót, és ott azt csinálunk, amit akarunk? Hogy bemegyek, és nem mondom meg, milyen példát adok, milyen tankönyvből a gyerekeknek?”

Olyan rendszer alakul ki – foglalja össze Pelényi tanárnő – hogy ha tisztességes, jó pedagógus akarok lenni, akkor állandóan meg kell kerülnöm a rendszert valahogy.

„Például írunk egy kör-emailt a szülőknek, beleegyeznek-e, hogy nem a listáról rendeljük a tankönyvet. Bele szoktak egyezni. Csak így azoknak is ki kell fizetni, akiknek amúgy, az állami könyvet nem kéne. De ha jót akar a gyereknek, inkább kifizeti mindenki. Igaz, most már kaptunk egy olyan levelet fentről, hogy ezt sem lehet, hiába egyezik bele a szülő, akkor sem taníthatunk nem állami könyvből.”

Tollner József viszont kifejezetten optimista a levél várható eredményeit tekintve. Szerinte az országban a pedagógusok már nem dőlnek be annak, hogy ezt az átmeneti állapotot ki kell bírni, ezen még változtatgatnak, és egyre jobb lesz. Belátják, hogy „tartósan el van szúrva az oktatás rendszer, de nagyon”. Úgy véli, hogy a felhívást bátran alá fogják írni a pedagógusok és egyéb iskolai, óvodai dolgozók országszerte. Minimum 50 ezer aláírásra számít.

©

"Innen, hova?"

Manapság mindig felmerül a kérdés, hogy mekkora bátorság kell ahhoz, hogy egy állami intézményben dolgozó a kormány szakpolitikájának nyilvánosan ellentmondjon, sőt másokat is erre buzdítson, de az illyéses pedagógusok nem érzik, hogy szükségük van mindehhez bátorságra.

Gyeskó tanárnő azt mondja, ez magától értetődő.

„Van az a vicc, hogy Szibériában figyelmezteti a társát valaki, hogy ne mondjon ilyeneket, mert száműzik… Innen, hova? – érkezik a válasz. Én is azt kérdezem, mi tudnak velem csinálni? Ennél alább hova sorolhatnak? Pedagógus I.-ben vagyok 57 évesen. Kirúgnak?”

Azt is megemlíti, hogy azért ők könnyebb helyzetben vannak, mint a legtöbb iskola, mert az igazgatójuk mindig a tantestület mögött áll, megharcol az iskoláért, kollégákért.

A szintén matematika-fizika szakos Károly Ildikó azt emeli ki, hogy nekik a gyerek érdekét kell elsősorban szem előtt tartani. „A diákok nem tehetnek semmiről. Ha azért nem érdemes kiállni, hogy nekik jó legyen, akkor nem tudom, miért lenne érdemes. Félnivaló egyébként csak akkor van, ha az ember magára marad a kiállásával. Demagógnak hangzik, de ’én vagyok a nép’. Van egy véleményem, azt képviselem. Felháborítónak találom azt, hogy ma a pályán leginkább a kontraszelekció működik, Aki beáll a sorba, aki megcsinálja a portfóliót, az kap pénzt, aki erre nem hajlandó, és a tükörbe is bele szeretne nézni, akkor nem kap pénzt.”

A budaörsiek azt remélik, a tankönyvjegyzékkel együtt a levelük kelthet egy a 2016-oshoz hasonló, erős felháborodást. De hozzáteszik, ahhoz hogy hosszú távon fenntartható legyen egy eredményes tiltakozó akció, ahhoz át kellene venni a kezdeményezést tőlük, például a szakszervezeteknek.

„A Tanítanék vezetői is sokat dolgoztak, de kivéreztették a mozgalmat, kifáradtak a vezetői, nem volt kapacitásuk a harcra. A kormány egyfolytában erre játszik, hogy nem lesz ember, aki képviselje a tiltakozó mozgalmakat."

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Túl jó volt tavaly a termés, drágább lehet idén az alma

Túl jó volt tavaly a termés, drágább lehet idén az alma

Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai