Komoly erőfeszítéseket tesznek a búvárok, hogy az elsüllyedt Hableány kiemelését előkészítsék. A Margit hídnál dolgozó Szathmári Zsolt elmondta a hvg.hu-nak, mire mentek eddig, mik a további terveik, és azt is, hogy mit kockáztat egy búvár, ha áradáskor merül a Dunába.
Amikor ilyen súlyos baleset történik, mint a szerdai hajókatasztrófa a Margit hídnál, minél hamarabb válaszokat akarunk. A mentési munkálatok most viszont idegőrlően elhúzódnak, mivel a szerencsétlenséget fokozzák a természeti körülmények: szerda este zuhogott az eső, a Duna pedig egyre árad.
Bár korábban felröppent a hír, hogy a körülmények miatt mégsem merülnek a búvárok, kiderült, hogy ez nem igaz, folyamatosan aktívan dolgoznak a hajóroncs kiemelésének előkészítésén. Az elsüllyedt Hableányról a pénteken közzétett első szonárfelvételek alapján már tudjuk, hogy az oldalán fekszik, legmagasabb pontja a vízszint alatt 2 méterrel, a legmélyebb pontja 7,5 méterre van. A munkákat viszont nehezíti, hogy az áradás miatt a sodrás is felerősödött, 9-11 km/h sebességre.
A szakemberek ennek ellenére fáradhatatlanul dolgoznak, azon elérjék az egyelőre megközelíthetetlen hajótestet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a búvárok az életüket kockáztatják, miközben a civilek mit sem tudnak arról, hogy pontosan milyen megpróbáltatások árán igyekeznek teljesíteni a feladatukat.
A hvg.hu ezért megkereste a búvárpontonon a mentési munkálatokban résztvevő Szathmári Zsoltot, a bajai Havária közhasznú egyesület vezetője és szakbúvároktatója, aki beszámolt a legfrissebb eredményeikről és stratégiáikról.
Csitítani kell a sodrást, hogy a búvárok végre hozzáférjenek a roncshoz
A hvg.hu-nak Szathmári Zsolt elmondta, hogy csütörtökön a délutáni órákban jutottak addig az előkészületekkel, hogy a merülés biztonságossá vált, és pozícióba álltak az elsüllyedt hajóra. A búvárok délután 5-6 óra körül tudtak lemenni, kimondottan nehéz ipari felszereléssel, amely ebben az esetben 65 kg ólmot jelent. A korábban létesített búvárpontonról létrán ugyan le tudtak ereszkedni a roncsig, de a nagy sodrás miatt nem tudták elengedni a létrát, hiszen félő volt, hogy leszakadnak, és elviszi őket a víz.
Szathmári elmagyarázta, hogy a kapaszkodás miatt a búvárok nem tudnak dolgozni, hiszen a gyakorlatilag nulla látótávolság mellett a kezükkel tájékozódnak és érzékelnek.
Az lenne a feladatuk, hogy kitapogassák a hajó állapotát, a feltételezett sérüléseit, amely a későbbi kiemelési munkálatok megtervezéséhez és előkészítéséhez elengedhetetlenül fontos.
Emellett, ha holttestet találnak, azt is ki kellene vinniük a vízből, és ha már lehet, akár a hajótestbe is be kellene menniük, hogy az esetleg bent rekedt testeket megkeressék.
Pénteken a búvárok új stratégiával próbálkoznak: a Margit híd pillére mögött ereszkednek a vízbe. Az a terv, hogy ha sikerül végre elérniük a roncsot, akkor rákötnek egy vezető kötelet, így a következő búvárnak már lényegesen könnyebb lesz eljutnia a Hableányhoz. A legutóbbi hírek szerint a sodrás miatt egyelőre továbbra sem tudtak hozzáférni a hajóhoz.
Szathmári szerint az idő nekik dolgozik, mert pénteken-szombaton tetőzik a Duna, utána már apad, így lényegesen jobbak lesznek a körülmények a munkájukhoz. Ráadásul megérkeztek az osztrák és a dél-koreai búvárok is, így egyszerre több irányból tudják folytatni a mentést.
A tervek szerint megpróbálnak egy árnyékolót létrehozni a hajóroncs előtt, azaz olyan nagyobb lemezeket lehelyezni daruval, amelyek felfognak valamennyit a sodrásból, és így könnyebben tudnak dolgozni a búvárok.
Kérdésünkre, hogy ki mennyi időt tölt a vízben, Szathmári elmondta, hogy ez attól függ, ki hogyan bírja fizikailag a nagy megterhelést. Most 10-20 perccel lehet számolni, de ha ideálisak a körülmények, akkor is maximum 1 óra 20 percről lehet szó.
Azt elsősorban a merülésvezető dönti el, hogy ki mikor jön ki, de ha a búvár rosszul érzi magát vagy elfáradt, akkor azt természetesen jelzi. Mivel sok éve együtt dolgoznak, ismerik egymást, a merülésvezető látja a kollégáin, hogy vannak, hallja a légzésüket, folyamatosan kommunikálnak, és persze mérik az időt. Mivel ezek életveszélyes műveletek, alapvető, hogy mindenki őszinte, és jelzi, hol vannak a határai.
Teljesen más a folyóvízi búvárkodás, mint a tengeri merülések
Hogy általában hogyan épül fel egy vízi mentés, arról egy ipari búvár mesélt nekünk. Talán a legfontosabb, hogy a folyóvízi merülést másképpen kell elképzelni, mint a filmekből vagy nyaralásokról ismerős tengeri merülést - mondja a férfi, aki nem akart névvel szerepelni a cikkünkben.
Ha a merülés célja nem a parthoz közel, hanem a folyón beljebb található, mint a Hableány esetében, akkor búvárpontont építenek ki. Ezt lehorgonyozzák, és egy létrát eresztenek le a folyófenékig, ezen megy le a búvár.
A folyón nem lehet páros merülésről beszélni, mivel a két búvár akadályozná egymást. Egy ember megy le, a búvártárs fent van a pontonon.
A búvár felszerelése súlyos, eleve legalább 30 kg ólom kell egy folyón, hogy fixen lent tartsa az embert a fenéken, különben elviszi a víz. De esetünkben az erős sodrás miatt ennek a dupláját használják.
A sodrás szempontjából azzal is számolni kell, hogy a felszerelésnek nagy kiterjedése fokozza az ellenállást, tehát még nagyobb fizikai erőkifejtésre van szükség a mozgáshoz. A felhajtó térfogatnak nevezett dzseki vagy mentőmellény szerepe, hogy levegőt vagy más gázt lehet bele pumpálni, ami segíti a felemelkedést.
A fenéken már könnyebb a helyzet, ott a búvárok lehasalnak, és úgy közelítik meg a célt. Ha viszont ekkora a sodrás, mint most, akkor forrásunk szerint nagyon nehezen, a saját életét veszélyeztetve tud haladni a búvár.
Mi veszélyezteti a búvárok életét?
Egy megáradt folyóban a víz sok uszadékot hoz magával az árterületekről. Rengeteg fát, szemetet, botot mos be, amelyek mind a vízben vannak, ezek megüthetik, elsodorhatják a búvárt, beleakadhatnak a felszerelésébe. Éppen a telefonbeszélgetésünket követően akadt be a dunai mentésnél egy búvár légzőcsöve, és mentőbúvárnak kellett közbeavatkoznia.
A nagyobb sodrásban nagyobb erőkifejtést jelent a folyóban dolgozni, több levegőt használ el az ember. A legtöbb iparibúvár-cégnél felszíni levegőellátás van, föntről egy tömlőn keresztül juttatják le a levegőt, egyébként a kommunikáció is ennek segítségével zajlik.
Odalent semmit sem lehet látni, a búvár még a saját műszereit sem tudja leolvasni.
Ha vészhelyzet van, a társak azonnal kihúzzák a búvárt. Mivel nem látják egymást, egy-fél percenként beszélnek a vízben tartózkodó kollégával, ha pedig kötélbiztosítást használnak, akkor azt percenként megrántja a felszíni társ. Ha a búvár nem ránt vissza, akkor azonnal kihúzzák.
Milyen munkálatok várhatóak a kiemelést megelőzően?
Ipari búvár forrásunk is megerősítette, hogy a látási viszonyok miatt a búvárok alapvetően tapogatózva dolgoznak. Tisztában kell lenniük a hajó tervrajzával, hiszen ha sikerül elérniük a Hableányt, akkor kézzel kitapogatják, milyen állapotban van, hol vannak a sérülései, ezek milyen mértékűek.
Minden bizonnyal segíti a munkát olyan szakember, aki tisztában van a turistahajó technikai adottságaival, tudja, hogy pontosan hol vannak ennek a hajótípusnak a kötési pontjai, hol lehet majd megemelni, hogy ne roppanjon el a hajótest. A mérnökök pedig eldöntik, hogy sérüléstől függően hogyan, milyen technikával lehet kiemelni.
A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én este 9 óra után ütközött össze a Margit híd közelében. A turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek, a szállodahajó kapitányát őrizetbe vették, de a hajó már elhagyta Budapestet. Egy magyar szakértő elmondta, szerinte hogyan történt a dunai hajóbaleset, de a tragédiáról minden részletet megtalál, ha IDE kattint.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
