szerző:
S.A.

Komoly erőfeszítéseket tesznek a búvárok, hogy az elsüllyedt Hableány kiemelését előkészítsék. A Margit hídnál dolgozó Szathmári Zsolt elmondta a hvg.hu-nak, mire mentek eddig, mik a további terveik, és azt is, hogy mit kockáztat egy búvár, ha áradáskor merül a Dunába.

Amikor ilyen súlyos baleset történik, mint a szerdai hajókatasztrófa a Margit hídnál, minél hamarabb válaszokat akarunk. A mentési munkálatok most viszont idegőrlően elhúzódnak, mivel a szerencsétlenséget fokozzák a természeti körülmények: szerda este zuhogott az eső, a Duna pedig egyre árad.

Bár korábban felröppent a hír, hogy a körülmények miatt mégsem merülnek a búvárok, kiderült, hogy ez nem igaz, folyamatosan aktívan dolgoznak a hajóroncs kiemelésének előkészítésén. Az elsüllyedt Hableányról a pénteken közzétett első szonárfelvételek alapján már tudjuk, hogy az oldalán fekszik, legmagasabb pontja a vízszint alatt 2 méterrel, a legmélyebb pontja 7,5 méterre van. A munkákat viszont nehezíti, hogy az áradás miatt a sodrás is felerősödött, 9-11 km/h sebességre.

A szakemberek ennek ellenére fáradhatatlanul dolgoznak, azon elérjék az egyelőre megközelíthetetlen hajótestet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a búvárok az életüket kockáztatják, miközben a civilek mit sem tudnak arról, hogy pontosan milyen megpróbáltatások árán igyekeznek teljesíteni a feladatukat.

©

A hvg.hu ezért megkereste a búvárpontonon a mentési munkálatokban résztvevő Szathmári Zsoltot, a bajai Havária közhasznú egyesület vezetője és szakbúvároktatója, aki beszámolt a legfrissebb eredményeikről és stratégiáikról. 

Csitítani kell a sodrást, hogy a búvárok végre hozzáférjenek a roncshoz

A hvg.hu-nak Szathmári Zsolt elmondta, hogy csütörtökön a délutáni órákban jutottak addig az előkészületekkel, hogy a merülés biztonságossá vált, és pozícióba álltak az elsüllyedt hajóra. A búvárok délután 5-6 óra körül tudtak lemenni, kimondottan nehéz ipari felszereléssel, amely ebben az esetben 65 kg ólmot jelent. A korábban létesített búvárpontonról létrán ugyan le tudtak ereszkedni a roncsig, de a nagy sodrás miatt nem tudták elengedni a létrát, hiszen félő volt, hogy leszakadnak, és elviszi őket a víz.

Szathmári elmagyarázta, hogy a kapaszkodás miatt a búvárok nem tudnak dolgozni, hiszen a gyakorlatilag nulla látótávolság mellett a kezükkel tájékozódnak és érzékelnek.

Az lenne a feladatuk, hogy kitapogassák a hajó állapotát, a feltételezett sérüléseit, amely a későbbi kiemelési munkálatok megtervezéséhez és előkészítéséhez elengedhetetlenül fontos.

Emellett, ha holttestet találnak, azt is ki kellene vinniük a vízből, és ha már lehet, akár a hajótestbe is be kellene menniük, hogy az esetleg bent rekedt testeket megkeressék.

Pénteken a búvárok új stratégiával próbálkoznak: a Margit híd pillére mögött ereszkednek a vízbe. Az a terv, hogy ha sikerül végre elérniük a roncsot, akkor rákötnek egy vezető kötelet, így a következő búvárnak már lényegesen könnyebb lesz eljutnia a Hableányhoz. A legutóbbi hírek szerint a sodrás miatt egyelőre továbbra sem tudtak hozzáférni a hajóhoz.

©

Szathmári szerint az idő nekik dolgozik, mert pénteken-szombaton tetőzik a Duna, utána már apad, így lényegesen jobbak lesznek a körülmények a munkájukhoz. Ráadásul megérkeztek az osztrák és a dél-koreai búvárok is, így egyszerre több irányból tudják folytatni a mentést.

A tervek szerint megpróbálnak egy árnyékolót létrehozni a hajóroncs előtt, azaz olyan nagyobb lemezeket lehelyezni daruval, amelyek felfognak valamennyit a sodrásból, és így könnyebben tudnak dolgozni a búvárok.

Kérdésünkre, hogy ki mennyi időt tölt a vízben, Szathmári elmondta, hogy ez attól függ, ki hogyan bírja fizikailag a nagy megterhelést. Most 10-20 perccel lehet számolni, de ha ideálisak a körülmények, akkor is maximum 1 óra 20 percről lehet szó.

Azt elsősorban a merülésvezető dönti el, hogy ki mikor jön ki, de ha a búvár rosszul érzi magát vagy elfáradt, akkor azt természetesen jelzi. Mivel sok éve együtt dolgoznak, ismerik egymást, a merülésvezető látja a kollégáin, hogy vannak, hallja a légzésüket, folyamatosan kommunikálnak, és persze mérik az időt. Mivel ezek életveszélyes műveletek, alapvető, hogy mindenki őszinte, és jelzi, hol vannak a határai.

Szathmári Zsolt
©

Teljesen más a folyóvízi búvárkodás, mint a tengeri merülések

Hogy általában hogyan épül fel egy vízi mentés, arról egy ipari búvár mesélt nekünk. Talán a legfontosabb, hogy a folyóvízi merülést másképpen kell elképzelni, mint a filmekből vagy nyaralásokról ismerős tengeri merülést - mondja a férfi, aki nem akart névvel szerepelni a cikkünkben.

Ha a merülés célja nem a parthoz közel, hanem a folyón beljebb található, mint a Hableány esetében, akkor búvárpontont építenek ki. Ezt lehorgonyozzák, és egy létrát eresztenek le a folyófenékig, ezen megy le a búvár.

A folyón nem lehet páros merülésről beszélni, mivel a két búvár akadályozná egymást. Egy ember megy le, a búvártárs fent van a pontonon.

A búvár felszerelése súlyos, eleve legalább 30 kg ólom kell  egy folyón, hogy fixen lent tartsa az embert a fenéken, különben elviszi a víz. De esetünkben az erős sodrás miatt ennek a dupláját használják.

A sodrás szempontjából azzal is számolni kell, hogy a felszerelésnek nagy kiterjedése fokozza az ellenállást, tehát még nagyobb fizikai erőkifejtésre van szükség a mozgáshoz. A felhajtó térfogatnak nevezett dzseki vagy mentőmellény szerepe, hogy levegőt vagy más gázt lehet bele pumpálni, ami segíti a felemelkedést.

A fenéken már könnyebb a helyzet, ott a búvárok lehasalnak, és úgy közelítik meg a célt. Ha viszont ekkora a sodrás, mint most, akkor forrásunk szerint nagyon nehezen, a saját életét veszélyeztetve tud haladni a búvár.

©

Mi veszélyezteti a búvárok életét?

Egy megáradt folyóban a víz sok uszadékot hoz magával az árterületekről. Rengeteg fát, szemetet, botot mos be, amelyek mind a vízben vannak, ezek megüthetik, elsodorhatják a búvárt, beleakadhatnak a felszerelésébe. Éppen a telefonbeszélgetésünket követően akadt be a dunai mentésnél egy búvár légzőcsöve, és mentőbúvárnak kellett közbeavatkoznia.

A nagyobb sodrásban nagyobb erőkifejtést jelent a folyóban dolgozni, több levegőt használ el az ember. A legtöbb iparibúvár-cégnél felszíni levegőellátás van, föntről egy tömlőn keresztül juttatják le a levegőt, egyébként a kommunikáció is ennek segítségével zajlik.

Odalent semmit sem lehet látni, a búvár még a saját műszereit sem tudja leolvasni.

Ha vészhelyzet van, a társak azonnal kihúzzák a búvárt. Mivel nem látják egymást, egy-fél percenként beszélnek a vízben tartózkodó kollégával, ha pedig kötélbiztosítást használnak, akkor azt percenként megrántja a felszíni társ. Ha a búvár nem ránt vissza, akkor azonnal kihúzzák.

Milyen munkálatok várhatóak a kiemelést megelőzően?

Ipari búvár forrásunk is megerősítette, hogy a látási viszonyok miatt a búvárok alapvetően tapogatózva dolgoznak. Tisztában kell lenniük a hajó tervrajzával, hiszen ha sikerül elérniük a Hableányt, akkor kézzel kitapogatják, milyen állapotban van, hol vannak a sérülései, ezek milyen mértékűek.

Minden bizonnyal segíti a munkát olyan szakember, aki tisztában van a turistahajó technikai adottságaival, tudja, hogy pontosan hol vannak ennek a hajótípusnak a kötési pontjai, hol lehet majd megemelni, hogy ne roppanjon el a hajótest. A mérnökök pedig eldöntik, hogy sérüléstől függően hogyan, milyen technikával lehet kiemelni.

A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én este 9 óra után ütközött össze a Margit híd közelében. A turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek, a szállodahajó kapitányát őrizetbe vették, de a hajó már elhagyta Budapestet. Egy magyar szakértő elmondta, szerinte hogyan történt a dunai hajóbaleset, de a tragédiáról minden részletet megtalál, ha IDE kattint.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Autó került a sínekre - egy ideig nem járt az 59-es villamos (fotó)

Autó került a sínekre - egy ideig nem járt az 59-es villamos (fotó)

A világon ötödikként ültettek be egy új eszközt Szegeden egy idős, Parkinson-kórban szenvedő betegnek

A világon ötödikként ültettek be egy új eszközt Szegeden egy idős, Parkinson-kórban szenvedő betegnek

Eddig 41 halálos áldozatot szedett a koronavírus, de már van egy gyorsteszt

Eddig 41 halálos áldozatot szedett a koronavírus, de már van egy gyorsteszt

Szombaton megtudhattuk, hogy "nagyon csalafinta" módszerekkel fogják el a pesti rendőrők a bűnözőket

Szombaton megtudhattuk, hogy "nagyon csalafinta" módszerekkel fogják el a pesti rendőrők a bűnözőket

Rakoncátlan lázadóból lett alkancellár az osztrák zöldek vezére

Rakoncátlan lázadóból lett alkancellár az osztrák zöldek vezére

Így magyarázzák, miért rúgta ki Kásler a Szent Margit Kórház főigazgatóját

Így magyarázzák, miért rúgta ki Kásler a Szent Margit Kórház főigazgatóját