Ha Magadánba repül, ezentúl a Viszockij-reptéren landol

Jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök, hogy Oroszország 47 repülőterét nevezzék el híres személyekről, így a moszkvai Seremetyjevót Puskinról, Domogyedovót Lomonoszovról. Magadánban Viszockij-, Szentpéterváron Dosztojevszkij-reptér lesz. A Leningrad énekesét kizárták a versenyből.

  • MTI MTI
Ha Magadánba repül, ezentúl a Viszockij-reptéren landol

Az erről szóló, a publikálás időpontjában érvénybe lépő rendelet pénteken jelent meg az orosz online hivatalos közlönyben. Az elnevezésekről 2018-ban országos szavazással döntöttek, csaknem ötmillió ember bevonásával. Öt repülőtér esetében az év legvégén második fordulót kellett tartani.

A voksolás eredményeképpen a fővárosi Vnukovót Andrej Tupoljev repülőgép-konstruktőrről, a szentpétervári (pulkovói) létesítményt Fjodor Dosztojevszkij íróról, Krasznojarszk légikikötőjét pedig a város nagy szülöttjéről, a 2017-ben elhunyt világhírű baritonról, Dmitrij Hvorosztovszkijról nevezik el.

Krasznodar repülőtere II. (Nagy) Katalin cárnő, Magadáné a legendás szovjet színész és bárd, Vlagyimir Viszockij, Sztavropolé Alekszandr Szuvorov hadvezér, Juzsno-Szahalinszk Anton Csehov író, Murmanszké pedig az utolsó uralkodó, II. Miklós után lesz elkeresztelve.

A voksolás első szakaszában, amikor a részvevők "alulról" kezdeményezhették a névadást, a szervezők kirostáltak néhány jó eséllyel elindított személyt. Köztük olyan népszerű zenészeket, mint Omszk esetében Jegor Letovot, a Grazsdanszkaja Oborona post punk/pszichedelikus rockegyüttes 2008-ban elhunyt alapítóját, valamint Vlagyivosztokéban Ilja Lagutyenkót, a Mumij Troll zenekar, Szentpéterváréban pedig Szergej Snurovot, a Leningrad frontemberét.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?