Ötfősre gyarapodott a miskolci bölénycsorda.
Bölényborjú született augusztus végén a Miskolci Állatkertben. A kis borjú az első napokat többnyire pihenéssel töltötte, de ma már egyre gyakrabban követi anyját és a többi felnőtt állatot. Az újszülöttel együtt így már ötfősre gyarapodott az állatkert bölény csordája - közölte az állatkert.
A Miskolci Állatkert első bölényei 2016-ban érkeztek meg, majd 2017-ben lett négytagú a csapat. Az akkor még fiatal állatok most lettek elég idősek ahhoz, hogy szaporodjanak is, így megszülethetett az első miskolci bölényborjú. Az utód anyja az elsőként Miskolcra érkezett bölény, amely Nagykanizsa közeléből, egy vadaskertből, míg az apa a Pozsonyi Állatkertből került Miskolcra.
Az európai bölény (Bison bonasus) Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse. A vadászat hatására az elmúlt évszázadokban élőhelyein fokozatosan kipusztult. Magyarországon is élt egykor európai bölény. Vadászata Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított. Az utolsó magyar bölényt feltételezések szerint Erdélyben, a borgói Plaj-magaslaton 1762-ben ejtették el. Az utolsó vadon élő egyedét pedig minden bizonnyal 1925-ben pusztították el a lengyelországi Bialowieza-i őserdőben. Szerencsére az állatkertek erőfeszítései meghozták eredményüket: állománya folyamatosan növekedett, így az 1950-es évek óta több helyre is sikeresen visszatelepítették. Manapság közel 2.000 bölény él szabadon Lengyelországban, Fehéroroszországban, Oroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Romániában. Az európai állatkertek ma is összehangolt tenyészprogram keretében tartják a bölényeket, hogy segíteni tudják a faj hosszú távú fennmaradását.
Az európai bölények párzási ideje az őszi hónapokra esik. Ezt követően, mintegy 9 hónapos vemhesség után a következő év nyarán jönnek világra a borjak, amelyek bár néhány hetes korukban már megeszik a felnőttek táplálékát, de 6-8 hónapos korukig anyatejet is fogyasztanak. Ivarérettségüket 2-3 éves korukban érik el. A Miskolcon világra jött borjú is várhatóan eddig lesz itt látható, majd a faj tenyészprogramjának keretében más állatkertbe kerül.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
