szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Százhetvenöt éve, 1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar, a telefonhírmondó létrehozója, akitől a telefonközpont ötlete is származik.

Ősei Csíkból származtak, apja vállalkozó szellemű székely ezermester volt. Már gyermekként kitűnt éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg, emellett nagyszerűen zongorázott is. A bécsi Theresianumba, a Mária Terézia által alapított polgári reálgimnáziumba járt, majd a császárváros Műegyetemén tanult tovább, de tanulmányait apja halála miatt nem fejezhette be. Rövid időre visszajött Pestre, de a hazai lehetőségeket szűknek érezte, ezért 1867-ben Angliába utazott. (A legenda szerint angolul úgy tanult meg, hogy kopaszra nyiratkozott, így nem mehetett ki az utcára, s önkéntes szobafogsága alatt néhány hónap alatt elsajátította a nyelvet.) Egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot, a munkálatokban ő is részt vett.

Ki akarta magát próbálni a korlátlan lehetőségek hazájában is, ezért Amerikába utazott. A Vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, ezüstbányákat, földeket vásárolt, végül mégis tönkrement, és 1876-ban csalódottan tért vissza Európába. Gyorsan egyenesbe jött, amikor 1876-ban Brüsszelben létrehozta az első távíróközpontot: még Amerikában ötlött fel benne, hogy ha egy központban több vezetékes távíróállomást kapcsolnának össze, a kapcsolatok lehetőségei lényegesen bővülnének.

Amikor a Bell által szabadalmaztatott telefonról olvasott, ismét Amerikába utazott, ahol a feltalálóval és a beszélgetések minőségét nagyban javító szénmikrofont kidolgozó Edisonnal is megismerkedett. A városi legenda úgy tartja, hogy amikor kettejük között végbement az első távolsági telefonbeszélgetés, Puskás a kagylót felvéve azt mondta: "Hallom!" Innen eredne a világszerte elterjedt "Halló" kifejezés, de sajnos ebből egy szó sem igaz.

Puskás a nagy feltalálónak már 1876-ban felvetette a telefonközpont gondolatát, (bár erről is ellentmondó információk vannak) az első nyilvános kereskedelmi telefonközpontot George W. Coy építette meg 1877-ben New Havenben. Az ekkor már a fonográfon dolgozó, a telefon jövője iránt nagy reményeket nem tápláló Edison Puskást bízta meg találmányainak európai értékesítésével. Ő Londonban, majd Párizsban dolgozott, a párizsi világkiállításon mutatta be a fonográfot, s hatalmas feltűnést keltett azzal, hogy villamos hajtású fiákerrel járta a város utcáit. Irányításával létesült 1879-ben a francia fővárosban az első telefonközpont, a jogot Európa számos országa megvette, a hálózat fejlesztését Magyarországon Ferenc nevű öccse irányította.

A francia fővárosban villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb feltűnést 1881-ben a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítésével keltette. E vállalkozásának folytatásaként a világon először Budapesten vezetette be a "Beszélő Újságot", e vezetékes hír- és műsorközlő szolgáltatás a telefonhírmondó elődje volt. Ez 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint "a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna".

Ezután Abrudbányán, majd Zsibón akart bányát nyitni, de nem járt sikerrel. Szabadalmaztatott viszont egy irányított robbantási módszert, amelyet a Vaskapu szabályozásához ajánlott fel, de nem foglalkoztak vele érdemben. 1887-től ismét a telefonüzletben működött, bérbe vette az időközben az állam tulajdonába átment telefonhálózatot, de nem tudta nyereségesen működtetni. Újabb úttörő vállalkozása, a telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutára volt. 1892. február 14-én a Bánk bán előadását közvetítette az Operaházból a Pesti Vigadóba, a telefonhírmondó 1893. február 15-én e szavakkal kezdte meg adását Budapesten: "Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul." A találmány lényege az volt, hogy a bemondó hangját tetszés szerinti számú készülékről lehetett hallani, a szolgáltatás nemcsak híreket, tőzsdei jelentéseket közölt, hanem este és hétvégenként hangversenyeket, színházi előadásokat is. A szolgáltatásnak egy év múlva már 700, 1914-ben 10 ezer előfizetője volt, Puskás azonban ezt már nem érte meg. Egy hónappal a telefonhírmondó megindulása után, 1893. március 16-án meghalt Budapesten; a negyvenkilenc éves feltaláló halálhírét elsőnek a telefonhírmondó közölte.

Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit, és ki is használta őket. A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!