Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
2017-ben az egész Európai Unióban a belföldi utaskilométerek 83,3 százalékát autóval teljesítették az emberek. Azaz, hiába lenne érdemes a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében az autót hanyagolni, az utazni kívánókat a tömegközeledési mód megválasztásakor a klímaválság kevésbé hatja meg.
Az unióban az összesen megtett utaskilométereknek csupán a 8,8 százalékát adják a buszos, trolibuszos utazások, és 7,9 százalékát a vonatutak.
A tagországok közül a belföldi autós közlekedés Litvániában (91,1 százalékát teszi ki az utaskilométereknek), Portugáliában (88,5 százalék), és Szlovéniában (86,5 százalék) a legnépszerűbb.
A vasúti közlekedést a leginkább Ausztriában preferálják (de itt is az összesen megtett utaskilométereknek csupán a 11,9 százalékáról van szó), illetve Hollandiában és Franciaországban is az átlagosnál nagyobb népszerűségnek örvend a vonat.
Ami a buszos, trolibuszos közlekedést illeti, Magyarország ebben a kategóriában élen jár (a megtett utaskilométerek 21,1 százaléka sorolható ide), utánunk Ciprus (19 százalék) és Málta (17,5 százalék) következnek.
Itthon az utazók által megtett összkilométer 70 százaléka autós közlekedés volt két évvel ezelőtt. így pedig Csehországgal és Törökországgal együtt benne vagyunk a legkevesebb utaskilométert autós közlekedéssel teljesítő országok között.
