Az új koronavírus nem kis meglepetést okozott a héten. A járvány terjedése eddig is sok kérdést felvetett, de a napokban nyilvánosságra kerülő számok mintha csak tovább bonyolították volna a helyzetet. Szerdán a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság beszámolójának köszönhetően még azt gondolhattuk, hogy csökken az újonnan diagnosztizált, koronavírussal fertőzöttek száma, csütörtökön viszont már arra ébredhettünk, hogy egy nap alatt csaknem 15 ezerrel nőtt a betegek száma Kínában.

Még mielőtt tovább erősödne a pánik, a hirtelen ugrásra van magyarázat: megváltoztatták a fertőzöttség diagnosztikai kritériumait. Eddig azt a beteget regisztrálták, akinél pozitív volt a vírust azonosító teszt, most már azonban azt is fertőzöttként kezelik, aki a klinikai diagnózis, azaz például egy CT-vizsgálat alapján a tüdőgyulladás jeleit mutatja. Az viszont egyértelmű, hogy a szerda volt a vírus legfeketébb napja is: Hupejben 242-vel nőtt a halálesetek száma, ami több mint duplája volt az eddig összesített legnagyobb napi halálozási statisztikának.

Egy beteg oxigéntelítettségét ellenőrzi egy orvos az új koronavírus okozta tüdőgyulladás kezelésére kijelölt vuhani Csinjintan Kórházban 2020. február 13-án

MTI/EPA/Jüan Cseng

A koronavírussal kapcsolatban azonban nemcsak a számok tűnhetnek első látásra furcsának, hanem az is, hogy hol bukkannak fel fertőzéses megbetegedések. Jelenleg összesen több mint 60 ezer fertőzöttről és több mint 1300 halálesetről tudunk. Ezek az esetek azonban földrajzilag nagyon is koncentráltak és jól behatárolhatók. A fertőzés Kínán kívül eddig csak két másik országban, a Fülöp-szigeteken és Japánban, illetve Hongkongban követelt halálos áldozatot.

Ebből azt a következtetést szűrhetjük le, hogy a legtöbb országban kordában tartják a vírust – és a jelenlegi helyzetben nem tévednénk. Ami nem jelenti azt, hogy ez később ne változhatna. Nem véletlenül nyilatkozott óvatosan az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti programjának igazgatója, Michael Ryan arra a felvetésre, hogy a koronavírusjárvány áprilisra le is csenghet. Szerinte biztató ugyan, hogy az egyes eseteket sikerül egyelőre kontroll alatt tartani, de szerinte óvatosnak kell lennünk, túl korai ugyanis megbecsülni, hogy mikor érhet véget a járvány.

Az európai fertőzések elszigetelt esetek

Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora szerint a jelenlegi helyzetben és a fertőzések számának az alakulásában szerepet játszott az, hogy a világ gyorsan reagált a koronavírusra. „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vírus nagyon gyors ütemben kezdett el terjedni, erre pedig sokan felkapták a fejüket. Az országok is hamar cselekedtek, az Egészségügyi Világszervezet pedig életbe léptette a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt" – emeli ki. Ez azt jelenti, hogy a WHO ajánlásokat fogalmazhat meg az államok számára a járvány kezelését illetően.

Tornateremből kialakított elkülönítő a frankfurti repülőtéren 2020. január 31-én

MTI/AP/DPA/Boris Rössler

Jakab Ferenc hozzáteszi: az európai fertőzések elszigetelt esetek. Európában a jelenlegi állás szerint Németországban hordozzák legtöbben, tizenhatan a vírust. Az esetek Bajorországra koncentrálódnak, a fertőzöttek közül tizennégyen élnek a tartományban. A tartományi egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az utolsó két megbetegedés összefüggésben áll a legelső németországi fertőzéssel, amelyet egy 33 éves férfi kapott el.

A férfi egy autóipari beszállító cég, a Webasto munkatársa. Egy kínai kolléganője fertőzhette meg, aki egy továbbképzésre érkezett a vállalathoz. A nő előtte Vuhanban járt. A további fertőzöttek mind Webasto-alkalmazottak vagy az ott dolgozók hozzátartozói. Később Németország száz állampolgárát hozta haza Kínából, közülük ketten voltak fertőzöttek, de az egész csoportot karantén alá helyezték két hétig, a vírus lappangási idejére.

Többek között az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Oroszországban és Franciaországban is regisztráltak fertőzötteket. Utóbbi helyen a legtöbbet, tizenegyet.

Ezek nem olyan nagy számok, amelyeket ne lehetne kontrollálni.

Tíz embert még tudnak izolálni, egy úgynevezett epidemiológiai nyomozással fel tudják deríteni, hogy kivel kerülhettek kapcsolatba, és azokat az emberek is meg tudják figyelni. De amikor ez százas nagyságrendben történik, akkor már nem. Kínában még nagyon jól kordában tartják a vírust, annak ellenére, hogy az esetszám nő, más országok pedig szintén jól és gyorsan tudják azonosítani, diagnosztizálni a behurcolt eseteket, majd életbe léptetni a megfelelő izolációs mechanizmusokat. Ez egy új vírus, jelenleg semmilyen mintázat nem olvasható ki a terjedéséből” – magyarázza Jakab Ferenc.

Miért terjed?

A fertőzöttek detektálásában jelen pillanatban az az egyik legfőbb kihívás, hogy a nagyon enyhe tüneteket produkáló betegek is terjesztők. Jakab Ferenc rámutat, hogy ezek száma kevés, de nem nulla. Enyhe tünetekkel sokszor az orvost sem keresik fel, így nem kerülnek az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. „Innentől fogva nehéz megakadályozni, hogy a vírust másoknak is átadják, de hangsúlyozom, hogy az esetek nagy részében ez egy tüneteket produkáló fertőzés.”

MTI/EPA/Jüan Cseng

A szakember szerint az európai országok minden tőlük telhetőt megtesznek. Fontos, hogy azonnal megteremtsék a kellő diagnosztikai feltételeket. Tehát, ha felmerül a gyanú egy betegnél, akkor minél gyorsabban végezzenek molekuláris biológiai vizsgálatot. Amennyiben az eredmény pozitív, abban a pillanatban meg kell kezdeni a beteg izolálását, és megindítani a megfelelő orvosi beavatkozást.

Nyilván ez jelen pillanatban tüneti kezelést jelent, hiszen sem vakcina, sem antivirális szer nem áll rendelkezésünkre.

Ha visszafejtik, hogy kikkel találkozott, akkor jó eséllyel uralni lehet a helyzetet. De ez iszonyatos energia, munka, emberállomány és pénz. A koronavírus kemény lecke az egész emberiség számára” – mondja Jakab Ferenc.

Kína nincs könnyű helyzetben

A virológus szerint annak az oka, hogy a vírus ennyire Kínában koncentrálódik, egyszerűen az lehet, hogy a járvány korai fázisában, még a karanténintézkedések előtt sokan mozoghattak a régióban, így szétszórhatták a vírust. Az biztos, hogy Hupej tartományban nagyon masszív a fertőzöttség, ami nagy kihívást jelent az egészségügy számára is. Csütörtökön a South China Morning Post írt arról, hogy a Vuhanban működő kórházak dolgozói sem inni, sem enni nem tudnak a műszakjaik alatt, sőt, gyakran a mosdóba sem jutnak el. Az intenzív osztályokon fekvő betegeket ellátó ápolók 4-6, míg az orvosok 6-8 órás műszakokban dolgoznak.

Csak Kínában körülbelül hétezer ember szerepel a nyilvántartásban gyógyultként, de Jakab Ferenc szerint a több mint ezer halálos áldozatért a túlterhelt rendszer is felelős lehet. „Jelenleg is több tízezer embert ápolnak kórházban. Gondoljunk csak bele az orvosi eszközök számába. Előfordulhat, hogy nem jut mindenkinek, és hogy aki megfelelő orvosi ellátás mellett egyébként túlélné, most meghal.”

A virológus hozzáteszi, természetesen komplex dolog, hogy egy beteg felépül-e vagy belehal a vírusba. Ez nagyban függ az egyén fogékonyságától, az immunstátuszától, illetve attól is, hogy van-e másodlagos krónikus betegsége. A szakember szerint az esetszám emelkedésével arányosan a halálesetek száma is emelkedni fog, de halálozási arányról jelen pillanatban nem lehet beszélni. „Jelenleg van 60 ezer fertőzöttünk, közülük több mint ezren már meghaltak, és több mint hétezren meggyógyultak. De mi van a maradékkal? Egy vírus halálozási arányát csak akkor tudjuk megmondani biztosan, amikor a járvány lecsengett.”

Betegágy mellett egy orvos az új koronavírus okozta tüdőgyulladás kezelésére kijelölt vuhani Csinjintan Kórházban 2020. február 13-án.

MTI / EPA / Jüan Cseng

Bár Jakab Ferenc szerint Kína gyorsan reagált a vírusra, és a vuhani karanténnak volt jelentősége abban, hogy az országon kívül sokkal lassabban terjed a koronavírus, úgy véli, kérdéses, hogy meddig tartható ez így. „Hupej tartományban több mint 58 millióan laknak, és körülbelül csak ott 48 ezer fertőzött van. Azt is mondhatnánk, hogy arányaiban ez nem nagy szám. Nem törvényszerű például, hogy aki Vuhanban van, az mindenképpen megbetegszik. Ott most rengeteg ember otthon maradt, hiszen a lakosság karantén alatt áll. De előbb vagy utóbb ki kell menni az utcára, mert el fog fogyni az élelem, a boltoknak ki kell majd nyitni. Nem tudom, meddig lehet megoldani, hogy az emberek ne mozogjanak. Ha megindulnak, meglátjuk, növekednek-e a számok.”

A WHO közlése szerint legkorábban csak 18 hónap múlva lehet védőoltás a koronavírus ellen. Jakab Ferenc szerint van rá esély, hogy Kínán kívül újabb és újabb fertőzési láncolatok alakulnak ki. Január 20-án 278 beteg volt, most február 14-e van, és több mint hatvanezer fertőzött. Nem telt el egy hónap sem.

Úgy tudnám ezt a legegyszerűbben szemléltetni, hogy a koronavírus Kínában egy hatalmas időzített bomba, amely, ha egyszer robbanni fog, akkor a repeszei szanaszét szóródnak. Ahová a repesz leesik, ott bizony fertőzés lesz

– mondja.

Jakab virológusként nagyon csodálkozna azon, ha a járványt még hosszú ideig Kínán belül lehetne tartani. Azt mondja, a virológus szakemberek körében létezik egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv: „Az előbbi az, hogy a járványt országon belül tartják, ott kezelik, majd kiég és lecseng. Az utóbbi, hogy kiszabadul és világméretű járvány lesz. Mindkettőre megvan az esély, és nincs ember, aki jelenleg tudná, mi lesz a vége. Egyelőre nem ismerjük a vírus terjedési tulajdonságait, de ha esetleg Európába is elér, a nyári száraz, meleg időszak talán véget vethet neki. De ezt sem tudjuk pontosan, csak reménykedünk benne.”