Maruzsa Zoltán államtitkár úgy véli, nem kell újabb beavatkozás az iskolákban a koronavírus-járvány miatt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a kutatása egész más képet mutat. A felmérésük szerint 10 oktatásban dolgozó közül több mint 6 meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől.
Amikor a PDSZ a beérkező visszajelzésekre reagálva azonnali intézkedéseket követel, visszatérő kormányzati érv, hogy mindez csupán „félelemkeltés”, az oktatásban minden a legnagyobb rendben. Csakhogy a napokban befejeződött felmérésünk teljesen egyértelműen mutatja: az oktatásban dolgozók nem így érzik – áll a PDSZ közleményében.
Hangsúlyozzák, hogy az oktatásirányításnak biztosítania kellene a biztonságos munkavégzést, ellenkező esetben a dolgozóknak a Munka törvénykönyve szerint kötelességük megtagadni a munkát.
A közoktatási államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában fejtegette legutóbb, hogy a mostani helyzet nem olyan, ami azonnali beavatkozást igényelne.
Ehhez képest
a kérdőívet kitöltő munkavállalók több mint 80 százaléka úgy érzi, hogy munkahelyén nem biztosítottak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei.
A kitöltők átlagosan 2-est adtak a kormány járványkezelésére, elégedetlenek a kormány pedagógus munkakörben dolgozókra/oktatókra vonatkozó járványügyi intézkedéseivel. A válaszadók többsége (40.9 százalék) szerint a kormányzat járványkezelése az oktatási intézményekben elégtelen.
Tovább ront a helyzeten, állítja a PDSZ, hogy számos levelet kapnak arról, hogy teljes táppénzként keretezik sok esetben, amikor a dolgozót úgy küldik karanténba, hogy közben otthon dolgozik. Fontos: azt úgy hívják, teljes illetmény, mert a munkáját végzi. Visszajelzések tömkelege számol be arról is, hogy – Kásler miniszter nagyvonalú bejelentésével szemben – a 100 százalékos táppénz biztosítása egyszerűen nem történik meg.
A válaszadók 15.8 százaléka jelezte, hogy a Covid-helyzetben volt már karanténban, avagy más jogcímen kellett otthon maradnia – ezek közül mindössze 6,6 százalék kapott 100 százalékos táppénzt, 22,4 százalék teljes illetményt (legtöbb esetben otthonról ellátva feladatait), ugyanakkor a karanténba, táppénzre kényszerült válaszadók több mint fele, 56,6 százaléka 60 százalékos táppénzzel, avagy illetmény nélkül mentesítve (3,1 százalék) maradhatott otthon.
A pedagógusok közel 80 százalékának nem fizetik ki a bekövetkező helyettesítéseket – írja a közlemény. A kitöltők csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy kifizetik a túlmunkáit a Munka törvénykönyve szerint, 12 százalékuk pedig a „néha igen, de jellemzően nem” bizonytalan állapotában kell, hogy dolgozzon.
A kitöltők 42 százaléka kifejezte, hogy mivel nincs megfelelő tájékoztatás, képtelen képet alkotni arról, hogy voltaképpen előfordul-e koronavírussal fertőzött gyerek az intézményben. Amire tudnak támaszkodni az az, amit a saját szemükkel látnak: 7 százalékuk minimum egy főről tudott, közel 15 százalékuk 2-5 főről értesült, kb. 4 százalékuk pedig 6-10 főt is meg tudna nevezni.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
