Sajtótájékoztatót tartott a Színház-és Filmművészeti Egyetem sztrájkbizottsága, ahol bejelentették, hogy az oktatók 101 nap után befejezik a sztrájkot.

Mint elmondták, levelet kaptak Szarka Gábor kancellártól és Novák Emil általános rektorhelyettestől, amelyben azt írták: a munkáltató, érintettsége hiányában a maga részéről lezártnak tekinti a sztrájktárgyalásokat.

A sztrájkoló oktatók úgy vélik, a köztük és a vezetés között lévő kommunikációs ív lejtmenet: nem látják annak esélyét, hogy az egyeztetés megtörténjen, ezért nem folytatják tovább ezt a típusú fórumkeresést, de azon dolgoznak, hogy sokkal hatásosabb, érvényesebb eszközökkel folytassák az ellenállást.

A sajtótájékoztatón fel is olvasták Szarka Gábor, illetve Novák Emil közös, a sztrájkbizottságnak címzett levelét, amelyben ismét hangsúlyozták, a sztrájkolók követelései az egyetem fenntartóját szólítják fel intézkedésre, így a munkáltató a sztrájktárgyalásokban nem érintett.

Novák Emil

MTI / Mohai Balázs

Ugyanakkor munkáltatóként felszólítják a sztrájkbizottságot, hogy február 22-én délután négy óráig igazolja a széles támogatottságát. „Sztrájkköveteléseikkel bírják az egyetem főállású munkavállalói többségének támogatását. Így demokratikus módon képviselik a munkavállalói közösséget a fenntartóval szemben. Ugyanilyen módon és határidőre kérjük annak megerősítését is, hogy a sztrájkbizottság tagjai személyükben is bírják az egyetem munkavállalói többségének bizalmát. És így demokratikus módon képviselik a munkavállalói közösséget a fenntartónak megküldött követelések tükrében” - fogalmaznak a levélben.

Zeller Judit, a TASZ jogásza szerint a sztrájk támogatottságáról szóló igazolásokat azért kérik be a levélben, hogy a munkáltatónak „ne kelljen megint csak érdemi lépéseket tenni”, és „ebben a formális jogászkodó tevékenységben meg lehessen maradni.”

„Érdemi tárgyalás abszolút nem valósult meg az ő részükről (mármint a munkáltató részéről - a szerk.) sem, még abban a követelésben sem, amely kifejezetten az ő hatáskörük vagy kompetenciájuk volt” – mondta Zeller Judit, aki ugyanakkor azt állítja, hogy egy sztrájkbizottság vagy egy sztrájkkövetelés támogatottsága határozatlan fogalom a jogban is, szerinte ilyesmit épp ezért nem is várhatnak el. Ahogy fogalmaz, nincs olyan előírás, hogy a sztrájkbizottságnak teljesítenie kellene egy olyan elvárást, hogy „márpedig több mint a fele támogat.”

Miért nem elég a 25 százalék, vagy miért nem várja akkor már el a 75 százalékos támogatottságot? Ilyen előírások nincsenek, én ezt megint részben fenyegetésnek, részben akadékoskodásnak érzem

– teszi hozzá Zeller Judit.

Több mint 100 napja kezdődött

A sztrájk október elsején kezdődött, azon a napon, amikor lejárt az intézmény átszervezése miatt távozó vezetőség felmondási ideje, és amikor munkába állt Szarka Gábor az egyetem kancellárjaként.

A dolgozók azért szüntették be a munkát, mert a kormány egyeztetés nélkül alakította át az egyetemet alapítványi intézménnyé, és vonta el az egyetem autonómiáját. A dolgozók éjszakába nyúló fórumon döntöttek arról, hogy sztrájkba lépnek. A sztrájkkal párhuzamosan született meg az ellenállás számtalan helyen felbukkanó jelképe: a piros-fehér építkezési szalag. Akkor azt mondták, ezzel bárki kifejezheti a szimpátiáját az ügyük iránt.

Reviczky Zsolt

A sztrájkot az oktatók követhetővé tették, így születettek meg a Független Szabad Egyetem Facebook-oldalán elérhető Sztrájktévé-adások is - ezek egyébként továbbra is folytatódnak. A sztrájkolók az induláskor öt pontban foglalták össze a követeléseiket:

• Garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát!
• Állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit!
• Az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg!
• Az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg!
• Garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait!

Az új vezetés a sztrájk jogszerűségét szinte azonnal megtámadta. A Fővárosi Törvényszék ezt először jogellenesnek találta, de az oktatók fellebbezést nyújtottak be: ezután a bíróság a sztrájkot másodfokon, majd újra elsőfokon jogszerűnek ítélte.

Az SZFE tanáraiban egyébként már nyár végén felmerült a sztrájk, mint az autonómia kiharcolásának egyik lehetséges eszköze. Szeptemberben meg is tartották a figyelmeztető sztrájkjukat, október elseje óta egészen mostanáig pedig folyamatos volt a munkabeszüntetés. Jogilag csak a kinevezett, állásban lévő oktatók sztrájkolhattak, de velük „szimpátiasztrájkoltak” az óraadó tanárok is.

Mindeközben az oktatók figyeltek rá, hogy a munkabeszüntetés ne menjen az oktatás rovására, azaz nem a megtartandó órák alatt sztrájkoltak. Ugyanakkor a sztrájkkal eltöltött munkaóráikat levonták a bérükből.